|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Eredeti helyén az amerikai tábornok szobra
|
1989. július 6., csütörtök - Amilyen csöndben negyven éve eltávolították, ugyanolyan hallgatagon helyezik vissza helyére Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok szobrát a budapesti amerikai nagykövetség épülete mellé. A köztéri szobrok avatásánál szokásos hírverés elmaradt. Július 6-án újból látható a Szabadság téren, hátlapján a felújított szöveggel: ,,Harry Hill Bandholtz tábornok, az amerikai katonai misszió vezetője 1919. október 5-én megakadályozta, hogy Romániába szállítsák a Nemzeti Múzeum műkincseit. Bandholtz tábornok szobrát, Ligeti Miklós alkotását 1936-ban avatták, 1949-ben eltávolították. 1989-ben újra felállította Budapest Főváros Tanácsa.,,
Miért e titokzatosság? Netán meglepetés Bush elnöknek? Szó sincs efféléről. Amint azt Henye Nándorné, a Fővárosi Tanács művelődési és sport főosztályának helyettes vezetője az MTI-nek elmondta: Mark Palmer, az USA magyarországi nagykövete az elmúlt év őszén személyesen fordult a szobor újbóli felállításának kérelmével a Fővárosi Tanács elnökéhez, aki a kéréssel egyetértett. Ezután az MTA Történettudományi Intézetének szakvéleményét kérték, amely szintén jóváhagyta a szobor újraállítását. Az ügyre rábólintott még a Külügyminisztérium, s ezzel elkezdődhetett a szobor rendbehozatala. Ami pedig a közvélemény kihagyását illeti, arról Henye Nándorné elmondta: miután az emlékmű újbóli köztérre helyezéséről a tanácselnök döntött - s így nem tárgyalták végrehajtó bizottsági ülésen sem -, ezért a sajtóban sem volt előzménye. Az azonban nem titkolt szándék, hogy a tábornok szobra lehetőleg addigra legyen eredeti helyén, mire az Amerikai Egyesült Államok elnöke magyar földre lép. Ez utóbbi gondolatot támasztotta alá Zsigmond Attila, a Budapest Galéria főigazgatója is. Közölte, hogy a szobor felállításáról szóló dokumentumot a Fővárosi Tanácstól június 2-án kapták kézhez, s igencsak igyekezniük kellett, hogy a helyreállítással kapcsolatosan minőségi munkát végezzenek. Ugyanis az emlékmű - a követség előli eltávolítása után - több mint három és fél évtizedig egy raktárban hányódott. Három évvel ezelőtt a budapesti amerikai nagykövetség kérésére - lévén rangos képzőművész jelentős műve - a Zugligeti úti amerikai rezidencia kertjében állították fel. Innen került mostani, s egyben eredeti helyére. (MTI)
1989. július 5., szerda 21:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|