|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Nagy Imre és társai ügye a Legfelsőbb Bíróságon
|
1989. július 5., szerda - A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a Nagy Imre és társai ellen folytatott büntető ügyben a legfőbb ügyész által benyújtott törvényességi óvás tárgyalását csütörtökre tűzte ki. A nyílvános ülésről értesítést kapott az ügy két élő szereplője, Kopácsi Sándor és Vásárhelyi Miklós, továbbá a perben halálra ítéltek és kivégzettek, illetve a szabadulásuk után elhunytak hozzátartozói.
Az Elnökségi Tanács ülésén először a terjedelmes iratanyagból ismertetik mindazt, ami lényeges az ügy megítéléséhez. Ezt követően a legfőbb ügyész képviselője összefoglalja az óvást lényegét, és megindokolja azt. Ezután a védelemé a szó. A Legfelsőbb Bíróság héttagú Elnökségi Tanácsa előreláthatóan még csütörtökön délután határozatot hirdet. x x x A Minisztertanács ez év április 20-i ülésén kérte fel a belügyminisztert, adja át a Nagy Imre és társai elleni büntető eljárás iratait a legfőbb ügyésznek, hogy az megvizsgálja az eljárás és az ítélet törvényességét. Néhány nap múlva az iratokat tartalmazó 88 dossziét a legfőbb ügyész rendelkezésére bocsátották. Ezt követően öt ügyész kezdett hozzá, hogy jogi szempontból elemezze a több ezer oldalnyi dokumentumot, köztük a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsának 1958. június 15-i, 52 oldalas ítéletét. Ezzel együtt vizsgálták a dr. Szilágyi József ellen, 1958. április 22-én hozott ítéletet is. A Magyar Távirati Iroda június 9-én jelentette, hogy befejeződött a rendelkezésre álló iratanyag felülvizsgálata. Ennek alapján a legfőbb ügyész Nagy Imre, dr. Donáth Ferenc, Gimes Miklós, Tildy Zoltán, Maléter Pál, Kopácsi Sándor, dr. Szilágyi József, dr. Jánosi Ferenc és Vásárhelyi Miklós javára törvényességi óvást emelt a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa előtt. A 70 oldalnyi óvásban - amely tartalmazza a megtámadott ítéletet is - a törvénysértő ítéleti rendelkezések hatályon kívül helyezését és az ártatlanul elítéltek felmentését indítványozta a legfőbb ügyész. Losonczy Géza ügyében a bíróság nem hozott ítéletet, mert ő 1957. december 21-én, még a nyomozás befejezése előtt meghalt. A büntető eljárás vele szemben is alaptalan és törvénysértő volt. Ennek tényét a törvényességi óvás benyújtásával egyidejűleg a Legfőbb Ügyészség külön határozatban állapította meg. (MTI)
1989. július 5., szerda 15:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|