|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött Szombathelyen a közgazdász vándorgyűlés (Nyers Rezső) (1. rész)
|
1989. július 2., vasárnap - A XXII. közgazdász vándorgyűlés vasárnap megkezdődött Szombathelyen. A nyitó plenáris ülésen - a kormány több tagjának jelenlétében - Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke köszöntötte az esemény mintegy 700 résztvevőjét.
Bevezetőben kiemelte, hogy a kormány reformelkötelezett MSZMP-tagjai és pártonkívüli szakemberei az Orsszággyűlés ellenőrzése alatt és társadalmi nyílvánosság előtt végzik nehéz, sokszor hálátlan feladatukat. A kormány és az Országgyűlés napjainkban politikai hidat épít a múlt és a jövő között, s csak az értékeket akarja átvinni a tulsó partra. Csak olyan kormány teljesítheti ezt a feladatot, amely szakértők széles körére, ezen belül közgazdászokra, műszaki szakemberekre, kulturális értelmiségre és szakmunkásrétegre egyaránt támaszkodik. Nyers Rezső hangsúlyozta, hogy a 60-as években a Közgazdasági Társaság újjáalakulása egyértelműen az akkori reformgondolkodás szellemében történt, s a társaság a reform gondolatát ébren tartotta a 70-es és a 80-as években is. Napjainkban a reformok kiszélesedése újabb megújulást igényel a Közgazdasági Társaságtól, szélesebb értelemben a magyar értelmiségtől. Fontos feladata a társaságnak az elvszerű elemzésen, kritikán és bírálaton kívül koncepció kiérlelése a nehézségekből kivezető út megtalálásához - mondotta a társaság alelnöke, majd így folytatta: - A fizetési mérleg javításának folyamata átmenetileg megszakad az idei esztendőben, mert a javulás feltételei nem kedvezőek, de a további javítást még az idén meg kell alapozni. A megoldás: olyan piaci gyakorlat kialakítása, amely tartós és dinamikus exportnövekedést tesz lehetővé, ugyanakkor nem mondhatunk le az ország importáló képességének javításáról sem. A tulajdonreformról szólva Nyers Rezső kifejtette, hogy az több évre szóló feladata a magyar gazdasági értelmiségnek és a mindenkori kormánynak, a döntő lépést azonban a közeli jövőben meg kell tenni. Be kell látni, hogy a tőke kizárólag nemzeti tulajdonként történő hasznosítása a lassú fejlődés és a relatív szegénység útját jelentené hazánk számára. A külföldi, illetőleg a magántőke hasznosítása nem szocialista-ellenes, hanem szocializmuspárti politika. Ennek alapján készül a komrány a reprivatizálási folyamat megindítására. (folyt.köv.)
1989. július 2., vasárnap 13:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött Szombathelyen a közgazdász vándorgyűlés (Nyers Rezső) (2. rész)
|
A nemzetközi kapcsolatokban a kétoldalú gazdasági együttműködés erősítésére kell törekedni - folytatta Nyers Rezső. A KGST-országok kétoldalú kapcsolataiban elkerülhetetlenek a gyökeres reformok, erre elsősorban a szovjet-magyar viszonylatban látszanak lehetőségek. Az EGK tagországaival, valamint a szabadkereskedelmi övezettel ugyancsak intenzív együttműködés fejlesztésére törekszünk, már megtörténtek az első lépések a korábbi korlátok lebontására. A reformok kulcskérdésének nevezte, hogy a politikai és a gazdasági szféra kapcsolatában gyökeres változások következzenek be. A pártpolitikára ma már nincs olyan szükség a gazdasági szférában, a gazdaságok működésében, az üzemekben, mint korábban. A gazdaság makroszférájában azonban a pártok befolyásának a többpártrendszer keretei között is érvényesülnie kell, arra kell törekedni, hogy ez a befolyás ösztönző és ne zavaró legyen. Az új, modern magyar gazdaságban szükség van a demokratikus értékek erős képviseletére, a gazdaság nem képzelhető el csupán a közgazdászok és a műszaki értelmiség ,,önértékesítése,, eszközeként és terepeként - fejezte be felszólalását Nyers Rezső. Ezután Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke, a Közgazdasági Társaság főtitkára bejelentette, hogy Bognár József akadémikus, a társaság alelnöke 100 ezer forintot ajánlott fel Magyar Közgazdász Alapítvány létrehozására, azzal a céllal, hogy a fiatal közgazdászok munkáját, valamint a magyar közgazdaságtudomány nemzetközi kapcsolatainak fejlesztését támogassa. Az alapítvány létrehozásához ugyancsak 100 ezer forinttal járult hozzá Csikós-Nagy Béla akadémikus, a társaság elnöke, míg Vas megye tanácsa félmillió forintot ajánlott fel erre a célra. A vándorgyűlés, amelynek központi témája az ,,Érdekeltség és motiváció a piacosodó magyar gazdaságban,, címet kapta, ezután plenáris előadásokkal folytatódott. Délután öt szekció kezdte meg munkáját, a szekcióülések várhatóan hétfő délután fejeződnek be. Nyers Rezső a plenáris ülés szünetében újságírók kérdéseire válaszolt. Utalt arra, hogy legutóbb 1973-ban rendezték Szombathelyen a közgazdász vándorgyűlést, akkor az 1968-ban elkezdett reformok folytatásának lehetőségeiről folyt a vita, miközben már érezhetőek voltak a reformok lassítására irányuló törekvések is. Ma nem a lassítás vagy a folytatás az alapvető kérdés, hanem a hogyanra kell mielőbb választ kapni, illetve arra: miként lehet nagyobb társadalmi zavarok nélkül gyorsítani a reformot. (folyt.köv.)
1989. július 2., vasárnap 13:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megkezdődött Szombathelyen a közgazdász vándorgyűlés (Nyers Rezső) (3. rész)
|
Ma még nincs az ország kellően felkészülve jelentős mennyiségű tőke befogadására, de bízhatunk abban, hogy a gazdaság befogadóképessége már a következő esztendőben jelentősen megváltozik, s a külföldi tőke érdeklődése sem csökken. A fordulat, az útkeresés időszakában némiképp érthetően több a szó, mint a tett, de a tettek utolérhetik a szavakat. Kérdésre válaszolva Nyers Rezső pártelnökként fogalmazott úgy, hogy a politikának nem a termelés az igazi tevékenységi területe, mint ahogy azt a kelet- és közép-európai szocialista-kommunista mozgalmak eddig értelmezték. Ezen mielőbb túl kell jutnunk. A politika alapvető fontosságú feladata a racionális közösségi cselekvés, a gazdaság országos és regionális szervezésének jó irányú befolyásolása. A gazdaság mikroszférájába, a vállalatok, az üzemek, a boltok, a kutatóműhelyek mindennapi cselekvésébe napi politikát bevinni káros és gátló hatású tevékenység. Ez ma az MSZMP felfogása, ennek hogyanját akarjuk megtalálni, pártpolitikusként ezt kívánom előmozdítani. Végezetül az MSZMP elnöke a párt vállalkozásbarát politikájáról szólva, történelmi tapasztalatokra hivatakozva azt hansúlyozta, hogy a gazdasági vállalkozó részben ugyan saját sikereinek kovácsa, de aki népben, nemzetben gondolkodik, akiben él a közösségtudat, az a szocialista mozgalomnak is feltétlenül teljes részese. (MTI)
1989. július 2., vasárnap 13:46
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|