|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött Szombathelyen a közgazdász vándorgyűlés (Nyers Rezső) (1. rész)
|
1989. július 2., vasárnap - A XXII. közgazdász vándorgyűlés vasárnap megkezdődött Szombathelyen. A nyitó plenáris ülésen - a kormány több tagjának jelenlétében - Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke köszöntötte az esemény mintegy 700 résztvevőjét.
Bevezetőben kiemelte, hogy a kormány reformelkötelezett MSZMP-tagjai és pártonkívüli szakemberei az Orsszággyűlés ellenőrzése alatt és társadalmi nyílvánosság előtt végzik nehéz, sokszor hálátlan feladatukat. A kormány és az Országgyűlés napjainkban politikai hidat épít a múlt és a jövő között, s csak az értékeket akarja átvinni a tulsó partra. Csak olyan kormány teljesítheti ezt a feladatot, amely szakértők széles körére, ezen belül közgazdászokra, műszaki szakemberekre, kulturális értelmiségre és szakmunkásrétegre egyaránt támaszkodik. Nyers Rezső hangsúlyozta, hogy a 60-as években a Közgazdasági Társaság újjáalakulása egyértelműen az akkori reformgondolkodás szellemében történt, s a társaság a reform gondolatát ébren tartotta a 70-es és a 80-as években is. Napjainkban a reformok kiszélesedése újabb megújulást igényel a Közgazdasági Társaságtól, szélesebb értelemben a magyar értelmiségtől. Fontos feladata a társaságnak az elvszerű elemzésen, kritikán és bírálaton kívül koncepció kiérlelése a nehézségekből kivezető út megtalálásához - mondotta a társaság alelnöke, majd így folytatta: - A fizetési mérleg javításának folyamata átmenetileg megszakad az idei esztendőben, mert a javulás feltételei nem kedvezőek, de a további javítást még az idén meg kell alapozni. A megoldás: olyan piaci gyakorlat kialakítása, amely tartós és dinamikus exportnövekedést tesz lehetővé, ugyanakkor nem mondhatunk le az ország importáló képességének javításáról sem. A tulajdonreformról szólva Nyers Rezső kifejtette, hogy az több évre szóló feladata a magyar gazdasági értelmiségnek és a mindenkori kormánynak, a döntő lépést azonban a közeli jövőben meg kell tenni. Be kell látni, hogy a tőke kizárólag nemzeti tulajdonként történő hasznosítása a lassú fejlődés és a relatív szegénység útját jelentené hazánk számára. A külföldi, illetőleg a magántőke hasznosítása nem szocialista-ellenes, hanem szocializmuspárti politika. Ennek alapján készül a komrány a reprivatizálási folyamat megindítására. (folyt.köv.)
1989. július 2., vasárnap 13:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|