|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Petíció - Rudé Právo (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. július 1. szombat (MTI-tud) - Első számú politikai üggyé vált Csehszlovákiában az a petíció, amelyet ismert művészek, ellenzéki személyiségek és egyszerű állampolgárok írták alá, közel kétezren, s amely egyebek között mély rendszerbeli változásokat követel az ország vezetőitől. Szombaton a petíció elleni kampányban felbukkant Bős-Nagymaros is.
A Rudé Právo, a pozsonyi Pravda és Új Szó pénteken rendkívül éles hangú kommentárban ítélte el a felhívást, s azt ugyanaznap a legfelsőbb pártvezetés, a CSKP KB elnöksége is megbélyegezte, majd pedig pénteken este a csehszlovák televízió fő híradásában visszatért az ügyre, bírálva a ,,Néhány mondat,, című petíciót. Mindezek után a CSKP lapja, a Ruddé Právo, szombaton az első oldalon közölte az észak-morvaországi vitkovicei vasmű egyik munkáskollektívájának telexüzenetét. Ez elíteli a petíció szerzőit és elutasítja azt az állításukat, hogy Csehszlovákia zsákutcába jutott volna és hogy az ország a végét járná. A Rudé Právo ugyanebben a számában újabb kommentárt is jelentetett meg, ezúttal ,,Miben sántikálnak?,, címmel. A lap hangoztatta: a felhívás lényege abban fogalmazható meg, hogy az ellenzéki csoportok, mély rendszerbeli változásokat követelve, tulajdonképpen a München előtti kapitalista rendszer visszállítására törekednek Csehszlovákiában. A Rudé Pravo szerint ezek az illegális csoportok a csehszlovákiai átalakítás és demokratizálás folyamatát akarják megzavarni. Mint írta, szét akarják zúzni az egységes szakszervezeteket és társadalmi szervezeteket, sajtószabadság ürügyén az ellenzéki kiadványoknak akarnak teret adni. A csehszlovák pártlap a bős-nagymarosi vízlépcső-ellenes magyarországi mozgalom hatásának tulajdonítja azt, hogy az ellenzéki petícióban szerepel a követelés: haladéktalanul terjesszék a szakértők és a közvélemény elé sokoldalú megvitatásra a nagyszabású, ökológiai hatású létesítmények terveit. ,,Nyilvánvalóan a dunai vízlépcsőrendszer elleni magyar mozgalom visszhangjáról van szó ebben a követelésben. Ez valójában bizalmatlanságot fejez ki a csehszlovák, a magyar és más külföldi szakemberek, tudósok, szakértők százaival szemben, akik éveken át sokoldalúan foglalkoztak a létesítmény különböző problémáival, energetikai, vízgazdálkodási, ökológiai és biológiai vonatkozásaival,, - olvasható a kommentárban. (folyt.)
1989. július 1., szombat 08:52
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|