Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Országgyűlés - második nap (13. rész)

Miután hazánkban az az általános, hogy egy családon belül a férj és
a feleség egyaránt keres, és a jövedelemszerkezetben nem jelentéktelen
az előbb felsorolt pénzbeli társadalmi juttatások részaránya sem, a
családok összevont jövedelme a személyi jövedelemadóhoz képest
erőteljesen növeli az adóztatandó jövedelemalapot. Ezzel szemben
áll, hogy az összevont jövedelmeket a közös háztartásban eltartottak
létszámával - a mérhetőség kedvéért ez többnyire a kiskorú
gyermekeket jelenti - el kell osztani, és így alakul ki az egy főre
jutó adóztatandó jövedelem. Kinek kedvez ez a megoldás? A mellékelt
számítások azt bizonyítják, hogy kedvezményezik a nagy jövedelmű
családokat, azon belül is a kiugróan magas jövedelmű többgyermekes,
illetve az átlagnál magasabb jövedelmű egy és kétgyermekes
családokat. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a tavalyi adatok alapján
az összes magyar adózó 86 százaléka az éves 120.000 forint jövedelem
alatti tartományban helyezkedett el. A rendszer jellemzője, hogy nem
azonosan értékeli a családban eltartott gyermekeket. A legnagyobb
mentesség az első gyermekre jut, majd a kedvezmény degresszíven
csökken. Egyértelműen kedvezőtlen a családi jövedelemadó a
kis jövedelmű családok, a pályakezdő fiatalok, az egyedülállók és a
nyugdíj mellett jövedelemmel rendelkezők számára. Az előzetes
számítások azt bizonyítják, hogy valamivel több mint 1 millió 100
ezer, gyermeket nevelő család kisebb része lényegesen jobb, nagyobb
része valamivel rosszabb helyzetbe kerülne a klasszikus családi
jövedelemadó megvalósítása esetén.

    A valódi kérdés itt nem az, hogy milyen legyen a gyermeknevelés
költségeinek technikai támogatása az állam részéről. Az igazi kérdés
az, hogy milyen alapon akarjuk támogatni a gyermekeket nevelő
családokat. Ha azt az alapelvet követjük, hogy ez a támogatás a
jövedelmekkel arányos legyen, azaz minél nagybb teljesítményt nyújt
egy család, minél nagyobb jövedelemmel rendelkezik, annál nagyobb
támogatást kapjon, akkor ennek legjobb megoldása kétségkívül a
családi jövedelemadó. Rögtön hozzá kell tennem, hogy a nemzetközi
tapasztalatok azt bizonyítják, ilyen megoldásra csak azok a jóléti
államok vállalkoztak, ahol a létminimum szintjén állampolgári jogon
biztosítja az állam minden gyermek ellátását, és efelett már a
teljesítményekhez, a jövedelmekhez köti a kedvezményeket.
(folyt.köv.)


1989. június 28., szerda 13:26


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD