|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (12. rész)
|
Gazdasági céljainktól vezérelve, figyelemmel az előttünk álló tulajdonreformra is, az állami tulajdon után teljes körű osztalék megvalósítását tartom szükségesnek. Ennek módszerein dolgozunk, készülnek a részletes számítások, amelyek alapján eldönthető lesz, hogy az osztalék bevezetésével egyidejűleg a vállalkozási nyereségadó milyen mértékű csökkentésére kerülhet sor 1990-től. Fontos szempont, hogy az állami tulajdon utáni osztalék ne kizárólag a folyó költségvetés bevételeit gyarapítsa, hanem járuljon hozzá a tőkebefektetésekhez, a gazdaság korszerűsítéséhez is. Gyakran felmerül, hogy az állam az új vállalkozásokat általános, normatív adókedvezményben részesítse. A cél fontos, az érvelés hatásos, a normatív megoldás azonban vitatható. A magyar adórendszerben vannak tapasztalataink erre a megoldásra, hiszen mindössze két éve szüntettük meg az induló vállalkozások adókedvezményét. A tapasztalatok azt bizonyították, hogy az adókedvezmény döntően szervezeti átalakulásokat ösztönöz és nem új vállalkozásokat kedvezményez. A pusztán adókedvezmények miatti átszervezésekre pedig semmi szüksége nincs ennek az országnak. Ugyanakkor bizonyos területeken, mindenekelőtt az ország foglalkoztatási gondokkal küzdő vidékein, új munkahelyteremtő vállalkozásoknál nemcsak szükségesnek, hanem lehetségesnek is tartom az adókedvezmény megvalósítását. A 87-es előkészítés ideje óta hallatlanul sok illúzió, tévhit és irreális elvárás tapad a családi jövedelemadó fogalmához. A személyi jövedelemadót ellenző szakértők, mindenekelőtt szociológusok, kivánatos ellentpontként a családi jövedelemadót ruházták fel minden vonzó tulajdonsággal, s azóta társadalmi szervezetek, érdekképviseletek széles köre is felzárkózott a gondolat mögé. E viták a Parlamentben is többször fellángoltak - mondta Békesi László, s bejelentette, hogy részletesen kidolgozták azokat a megoldásokat, amelyek különbözőképpen adóztatják a családok jövedelmeit. - A családi jövedelemadó a közös háztartásban élő családtagok valamennyi jövedelmét összevonja. Ez annyit jelent, hogy bekerül az adóztatandó jövedelmek közé a béreken, vállalkozói jövedelmeken és kamatokon kívül a nyugdíj éppúgy, mint a családipótlék, a gyermekgondozási segély, az ösztöndíj vagy a szociális segély. (folyt.köv.)
1989. június 28., szerda 12:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|