Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Országgyűlés - második nap (6. rész)

Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően Békesi László
terjesztette elő az adóreform működésének tapasztalatairól és az
adórendszer korszerűsítésének koncepciójáról szóló előterjesztést.

    A feladat nemcsak az első esztendő értékelése, hanem a magyar
adórendszer továbbfejlesztési céljainak, tartalmának és programjának
felvázolása - mondotta előljáróban. - Koncepció és tézisgyűjtemény,
amely a továbbhaladás irányait, számos ponton a különböző megoldási
lehetőségeket van hivatva kijelölni. Nem konkrét törvényjavaslat
tehát, hanem a további tételes kodifikációs munka alapjául szolgáló
koncepció, amelyet a kormány ezúttal első olvasatban terjeszt az
Országgyűlés elé. Második alkalommal - terveink szerint októberben -
már azoknak a törvényjavaslatoknak a beterjesztésére kerül sor,
amelyek 1990. január 1-jétől módosítják majd a magyar adórendszer
egyes elemeit.

    Az adóreform megvalósításának értékelése kezdettől fogva heves
viták tárgya. A tények teljes körű elemzése és az előkészítő viták
nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a szélsőséges vélemények -
ha helyenként még fel-felbukkannak is - minimálisra csökkentek. A
viták résztvevőinek túlnyomó többsége az adóreformot szükségesnek és
elkerülhetetlennek tartja, megvalósítását sokkal inkább elkésettnek,
mint elhamarkodottnak minősíti. Egyetért abban, hogy 10 évvel
ezelőtt kisebb megrázkódtatások árán és nagyobb hatékonysággal
lehetett volna megvalósítani, nem vitatja a rendszer alapelemeinek:
a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó és a vállalkozási
nyereségadónak a létjogosultságát, de szükségesnek tartja ezek
korrekcióját, továbbfejlesztését, és a rendszer teljes kiépítését. E
meghatározó többség véleményére alapozva állíthatjuk, hogy nem új
adórendszerre, hanem a meglévő továbbfejlesztésére és teljes körűvé
tételére van szükség az elkövetkezendő 2-3 esztendőben.

    Az értékelés alapja az eredetileg kitűzött célok és az első
esztendő eredményeinek összevetése. Az adóreform nyomán csökkent a
magyar gazdaság vállalkozóinak, vállalatainak és szövetkezeteinek
adóterhelése, mérséklődött a jövedelem-centralizáció. Ez a tendencia
talán az adódreform legfontosabb és legkarakterisztikusabb hatása. A
jövedelem decentralizálás iránya jó, mértéke azonban messze
meghaladja eredeti szándékait. Az 1987-es esztendő 76 százalékot
meghaladó jövedelem elvonása az elmúlt évben 51,5 százalékra, tehát
25 százalékkal csökkent. A decentralizáció mértéke közel kétszer
akkora, mint amennyit terveztünk. (folyt.köv.)


1989. június 28., szerda 12:39


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD