|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. június 22., csütörtök - Puskás Sándor elnökletével csütörtökön ülést tartott az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A legfontosabb napirendi pont a tavalyi költségvetésről szóló jelentés megvitatása volt. Békesi László pénzügyminiszter szóbeli előterjesztésében ellentmondásosnak ítélte az elmúlt év gazdasági helyzetét. Mint mondotta, a negatív folyamatok kerültek túlsúlyba. A tervekkel ellentétben mintegy 1 százalékkal csökkent a nemzeti össztermék, a teljesítmények is csökkentek. Ennek ellenére 60 milliárd forinttal növekedett a gazdálkodó szervezetek készleteinek értéke. Az államháztartás 235 milliárd forintot fordított a gazdálkodó szervezetek támogatására, ugyanakkor ennél csak alig több, 238 milliárd forint volt az összes realizált nyereség. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodás jelentős részét a támogatásokból finanszírozták.A támogatásokat döntően az agrárszféra kapta, hogy ezzel megakadályozzák az élelmiszerárak drasztikus növekedését, segítsék a mezőgazdasági szocialista exportot és a beruházásokat. A mezőgazdaságon belüli feszültségeket jellemzi, hogy tovább nyílt az agrárolló, azaz a belső árnövekedés 2,1 százalékkal volt magasabb, mint az árbevétel. A miniszter szerint koránt sincs lehetetlen helyzetben az ágazat.
A hitelből finanszírozott nagyberuházásokról is tájékoztatta a képviselőket Békési László. Elmondta, hogy a bős-nagymarosi építkezés hitelből finanszírozott kiadásai 5,8 milliárd forintot tettek ki. Az elmúlt év végéig a magyar félre háruló 35,7 milliárdos beruházási összegből 17,5 milliárdnyit építettek be. A tengizi és jamburgi munkákról szólva közölte, hogy a 67 millárd forintos összköltségből az elmúlt év végéig 31 millárd forintot használtak fel. A továbbiakban szólt az üzemanyagárba beépített költségvetési elvonásokról is. Összesen 28,1 milliárd forintos bevétele származott az államnak 1988-ban az üzemanyag-értékesítésből, ugyanakkor 32,7 milliárdot fordított a közlekedés támogatására. Ez a megjegyzése egyébként nagy felzúdulást váltott ki, többen közbekiabáltak: a motorizációs bevételeket nem lehet a közlekedés egészére vetíteni, ez hamis megközelítés. Ugyancsak nem találkozott a képviselők helyeslésével az a miniszteri állítás, hogy a nyugdíjak reálértékét tavaly sikerült - összességében - megőrizni. Egy felszólaló figyelmeztetett arra: nem nagy tett, ha a nyugdíjak reálértékét megőrzik, hiszen ezzel csak azt adja vissza az állam, amit annak idején - szintén reálértéken - elvont. (folyt.köv.)
1989. június 22., csütörtök 17:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (2. rész)
|
Látszólagos eredménynek tartotta a miniszter a csökkenő lakossági fogyasztást, mert, mint mondta, igaz, hogy az országhatáron belül 4,5 százalékkal kevesebbet, a határokon kívül azonban 2,5 százalékkal többet költöttek a magyarok, mint egy évvel korábban, s e kettőt egybevetve már nem is annyira kedvező a kép. A vitában kimondva-kimondatlanul többször is felvetődött a kormánnyal szembeni bizalmatlanság kérdése. Devcsics Miklós (Nógrád m.) szinte pontról pontra kitért a miniszteri beszámoló egyes fejezeteire és sokban vitatta az elhangzottakat. Az a képzete alakult ki - mondta, hogy nem történik semmi, hiszen már vagy 20 éve ugyanezeket hallja ezeken a fórumokon. Javaslata szerint válságmenedzselő programot kell kidolgozni. Bognár József (országos lista) felhívta a figyelmet: elképesztő méretekben növeli a bürokráciát az a tény, hogy jelenleg 290 féle támogatás és adó létezik, ezen - mint mondotta - ,,épeszű ember nem tud eligazodni,,. Mayer Bertalan (Vas m.) rosszallta, hogy a mezőgazdaság mindig bűnbak. Polgárdi József (Pest megye) kifejtette: ő személy szerint nem fogadja el a jelentést, ám azt a tanulságot azért le lehet vonni belőle, hogy nincs megfelelő költségvetési ellenőrzés. Javasolta: a legfelsőbb számvevőszéket mihamarabb állítsák fel. Szabó Kálmán (Budapest) felhívta képviselőtársai figyelmét: a zárszámadás elvetésével meg lehet buktatni a kormányt, de kérdés, hogy indokolt-e ez most, hiszen egy hónappal ezelőtt alakult újjá a Minisztertanács. Békesi László válaszában egyebek között elmondta: joggal lehet a kormány szemére vetni, hogy nem vállalta fel a szükséges radikális változtatásokat. Baj azonban, ha a Parlament nem érzékeli, hogy a kormány elszánta magát a cselekvésre. A következő évre elkészül a válságmenedzselő program, amely szerint 1990-ben az ez évinél 30-35 milliárddal, 1991-ben 40 milliárddal, és az azt követő évben tovább csökkennek a költségvetési támogatások, így azok 1992-re a a jelenleginek a felére mérséklődhetnek. Végül kifejtette: egy olyan kormánytól, amelyet nem támogat a nép, a Parlament és az uralkodó párt, nem lehet következetességet, szilárdságot és keménységet várni. (folyt.köv.)
1989. június 22., csütörtök 18:03
|
Vissza »
|
|
Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése (3. rész)
|
A bizottság az elhangzott észrevételekkel együtt két ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadta a kormány 1988. évi költségvetési zárszámadási jelentését. Következő napirendi pontként az államháztartási reformról tanácskozott a bizottság. Ennek vitájában csak Szabó Kálmán kért szót, sürgetve a tulajdonreformot és az állami vagyonértékelés kidolgozását, bevezetését. A bizottság az elhangzott javaslattal együtt elfogadta a beterjesztett koncepciót. Végül az adóreform működésének tapasztalatait és korszerűsítésének koncepcióját vitatták meg a képviselők. A vitában a legtöbben azt hangoztatták, hogy meg kell szüntetni az adórendszer igazságtalanságait. Felhívták a pénzügyi kormányzatot, hogy adjon pontos tájékoztatást a személyi jövedelemadó és a családi jövedelemadó közötti különbségekről, mindkettő előnyeiről és hátrányairól egyaránt. A miniszter ezzel egyetértett. A bizottság egy ellenszavazattal elfogadta az előterjesztést az adórendszer korszerűsítéséről. (MTI)
1989. június 22., csütörtök 18:06
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|