|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A politikai egyeztető tárgyalások - második forduló (22. rész)
|
A harmadik oldal üdvözli, egyúttal kiemelt fontosságot tulajdonít annak, hogy a gazdasági válság társadalmi következményeinek kezelése és a gazdasági válság elhárításának stratégiai kérdései méltó szerepet kaptak a politikai egyeztető tárgyalások témái között. Hisszük, hogy e kérdések megvitatása nélkül a politikai konszenzust célzó tárgyalások sem nyugodhatnak szilárd alapokon. A két tárgykörű tárgyalásokat indokolja az a körülmény is, hogy a politikai, a gazdasági és a társadalmi reformfolyamat nem választható el egymástól - erre történelmi tapasztalatok is figyelmeztetnek -, azoknak összehangoltan kell előrehaladniuk. Meggyőződésem, hogy a társadalom nagyobb része e két téma közös megoldásában együttesen érdekelt, és bizalma is csak a két téma együttes megoldásával állítható vissza. - Bevezető gondolataim lezárásaként szeretném jelezni, hogy a harmadik oldal üdvözli és nagyra értékeli a tárgyalópartnereknek már a tárgyalások e korai szakaszában azt a toleranciáját, azt a felelősségérzetét, hogy a második témakört is fölvették a tárgyalás napirendjére. - A harmadik tárgyalófél képviselői a legsürgetőbb feladatnak azt tartják, hogy az általuk képviselt társadalmi rétegek - a bérből és fizetésből élők, a nyugdíjasok, fiatalok, nők, a helyi közösségek - fokozott védelemben részesüljenek a gazdasági válság következményeivel: az inflációval, a munkahelyek elvesztésével, a költségvetés szociális célú szerepvállalásának visszaszorulásával szemben. A szociális biztonság erősítése, az időskorúak, a többgyerekes családok, a családot alapító fiatalok, a munkahelyüket elvesztők, illetve a munkaképességükben korlátozottak körében intézményes garanciák megszilárdítását igényli. Az állampolgári létbiztonság intézményes garanciáinak kiépítésénél nem a létező - más történelmi, társadalmi feltételek között kialakult - modelleket kell lemásolni, hanem a tapasztalatok fölhasználásával sajátos, a magyar helyzetnek megfelelő megoldásokra van szükség. Ezek elveinek és egyes konkrét megoldási módjainak kimunkálását a tárgyalások megkerülhetetlen feladatának tekintjük. Talán nem felesleges emlékeztetni arra, hogy éppen a szakszervezetek által igényelt és kidolgozott bérreform bevezetésére a szociális védő háló megteremtésére utalunk ezekben a gondolatokban. (folyt. köv.)
1989. június 21., szerda 22:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|