|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Frakcióharc az MSZMP-ben
|
London, 1989. június 19. (BBC, Panoráma) - Az MSZMP soraiba tartozó reformisták felhívást tettek közzé, s ebben sürgetik a Központi Bizottságot: e hét pénteki ülésén Grósz Károly helyébe válasszon mást főtitkárrá. A reformista párttagok felhívásával egyidejűleg egyre elkeseredettebb hatalmi harc folyik Grósz Károly és a Politikai Bizottság liberális beállítottságú tagja, Pozsgay Imre között. - Az ügy hátteréről budapesti tudósítónk jelentése következik: - A Csongrád megyei MSZMP liberális elvű aktivistái szólították fel Grósz Károlyt a lemondásra. Ezek a párttagok a széleskörű politikai változásokért kampányt folytató, nemrégiben alakult reformkörökhöz tartoznak. A Népszabadságban megjelent nyilatkozatuk azt mondja: "A KB pénteki ülésének olyan új pártfőtitkárt kellene választania, aki mind országos, mind pedig nemzetközi tekintélyű politikus, és aki egyértelműen a reformok, valamint a radikális rendszerváltás mellett áll." Az elmúlt néhány hónapban egyre nagyobb nyomás nehezedett Grósz Károly személyére, és a változásokkal szemben tanúsított óvatos magatartását állandóan meghaladták a társadalomban zajló események. Szembetűnő volt, hogy Grósz múlt pénteken nem volt jelen azon a szertartáson, amelyen megadták a végtisztességet az 1958-ban kivégzett Nagy Imrének és mártírtársainak. Távolléte annál is észrevehetőbb volt, mivel az ünnepségen szinte minden társadalmi csoportosulás képviseltette magát, így a kormány és a parlament is, és ott volt Pozsgay Imre is, akit Grósz legesélyesebb versenytársának tartanak a pártfőtitkári tisztre. Úgy tűnik, kettőjük hatalmi harca most döntő fázisába jutott. (folyt.)
1989. június 19., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Frakcióharc az MSZMP-ben - 1. folyt.
|
Múlt héten a Politikai Bizottság mélyreható vitát folytatott a közelmúlt eseményeiről, és a nézeteltérésekre méginkább rávilágított, hogy az NDK, Csehszlovákia és Románia bírálta a pénteki megemlékezést. E tények ismeretében világos, hogy az MSZMP-nek mihamarabb el kell döntenie a követendő vonalat. A KB azon tagjai, akik a hagyományos vonalat képviselik, valószínűleg azzal érvelnek majd, hogy a pénteki megemlékezés bebizonyította: a reformfolyamat ellenőrizhetetlenné vált, és éppen ezért itt az ideje, hogy meghúzzák a féket. A pénteki központi bizottsági ülésen tehát lehet, hogy választásra kerül sor a Grász által képviselt konzervatívabb irányzat, illetve a Pozsgay által fémjelzett, gyors reformokat sürgető platform között. - Tudósítónk Sally Ackroyd volt. +++
1989. június 19., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|