|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
- MSZMP KB-ülése - 1. folyt.
|
- Pozsgay Imre sokak szerint a hatalom jelenlegi birtokosai közül az egyetlen olyan politikus, aki ki tudná vezetni az országot abból a teljes csődből amelybe pártja vitte. - Ez lehetséges, de nem tudom, mert eddig még tettekkel nem bizonyította be, hogy képes a mély gazdasági, társadalmi, erkölcsi válság orvoslására, a független köztársaság közmegegyezésen alapuló megteremtésére. Viszont akadnak olyan személyiségek, akik 1948 előtt, vagy különösen 1956-ban ezt tettekkel bizonyították. Közéjük tartozik például Rácz Sándor, az 1956-os Nagybudapesti Központi Munkástanács akkor 23 éves elnöke, aki szombaton, a nemzeti gyász és újjászületés napján ország-világ előtt rendkívül meggyőzően hitet tett a forradalom és szabadságharc céljai mellett: egy jottányit sem engedett 1956-ból. - Természetesen Rácz Sándor ezt a hitet már 1956-ban is vallotta, érte büntetést szenvedett el, és az a szomorú, ami a magyar valóság jelenlegi állapotát is jellemzi, hogy azok az eszmék, amelyeket Rácz Sándor hirdetett, a mai napig sincsenek meghaladva. Tehát nincsenek nálánál haladottabb eszmék - és ez Pozsgayra is jellemző. - Ami Lengyelországnak Lech Walesa, annál Magyarországnak több is lehetne Rácz Sándor, aki egész munkáséletével bizonyította, hogy méltó a nép bizalmára. +++
1989. június 19., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|