|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Nagy Imre - Komsz. Pr. (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. június 17. szombat (MTI-tud) - ,,Visszatérés,, címmel közölt szombaton Nagy Imre és társainak újratemetése alkalmából nagy cikket a Komszomolszkaja Pravda. A cikk szerzője a lap állandó budapesti tudósítója.
- Az MSZMP egyik megalapítója, az 1945 utáni magyar történelem egyik kimagasló személyisége; példamutató életpályájú egyéniség; revizionista, hazaáruló, a népi demokratikus rend megdöntésére szőtt összeesküvés szervezője: a Nagy Imre személyéről szóló szélsőséges ítéletek - mint cseppben a tenger - érzékeltetik az ötvenes évek közepére kialakult magyarországi helyzet ellentmondásosságát - kezdi cikkét a tudósító. A pénteken lezajlott újratemetésről szólva a szerző azt írja, hogy az egykori kormányfő és társainak koporsója mellett a hatodik, üres koporsó jelképesen az 1956-os harcokban a barikád mindkét oldalán elesettek emlékének adózik. A cikk bemutatja a szovjet olvasók előtt a közelmúltig nemigen ismert Nagy Imre élettörténetét, a szovjet emigrációs éveket, szovjet állampolgárságát, majd magyarországi munkásságát. 1953-as első miniszterelnöki megbízatását a szocializmus sztálini modelljével való első szakítási kísérletnek értékeli a cikk. Az akkori ,,új irányvonal,, a magyar szocialista rend demokratizálását célozta. - Ki tudja - teszi fel a tudósító a kérdést -, lett-e volna 1956 véres ősze, ha sikerült volna a Magyar Dolgozók Pártjának júniusi KV-határozatát végrehajtani? A továbbiakban felidézi az írás, hogyan tömörült Nagy köré az ellenzék, amely Rákosi alternatíváját látta benne. Mégha kezdetben nem volt is határozott programjuk Nagyéknak, a csoport népszerűsége rohamosan nőtt - áll a cikkben. 1956-os újbóli kormányfővé válásáról az ifjúsági lap cikke megállapítja, hogy Nagy szilárdan törekedett a szocialista rend megóvására, de hozzáteszi: szembeötlő ugyanakkor Nagy Imre következetlensége kormányzásának 11 napja alatt. A miniszterelnök nem volt képes kellően felmérni külpolitikai lépéseinek következményeit, s mindez a véres eseményekhez, Nagy személyes tragédiájához vezetett - áll a cikkben. (folyt.)
1989. június 17., szombat 10:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nagy Imre - Komsz. Pr. (2. rész)
|
Könnyű három évtized múltán ítéletet alkotni - folytatódik az írás. - Tény azonban, hogy Nagy Imre naponta változó összetételű többpárti koalíciós kormánya cselekvésképtelen volt. Az országban káosz uralkodott, tényleges veszély fenyegette a szocialista rendet. Feleleveníti a cikk a Kádár János vezette kormány megalakulását és Nagy Imre november 4-i kijelentését, amely szerint az ő kormánya a szovjet csapatok megjelenése után is a helyén volt. Ez nem felelt meg a tényeknek - állítja a tudósító Maléter letartóztatására, Nagy és társainak a jugoszláv követségre menekülésére utalva. A részletek ismertetése nélkül említi meg a szerző Nagyék perét és a halálos ítéletet. Áttekintve a politikai és jogi rehabilitáció elmúlt félévi történetét, a tudósító megállapítja: Nagy Imre rehabilitálása és újratemetése nem egyszerűen jelképes emberiességi tett. 1956 egész felülvizsgálatának mély politikai tartalma van. Nagy neve összefonódik a sztálinizmus ellen, a népfrontpolitika kialakításáért, a szocialista irányú fejlődésért folytatott harccal, az önigazgatásért és a többpártrendszerért, a nemzeti függetlenségen és szuverenitáson alapuló demokratizmusért vívott küzdelemmel. Végezetül a szerző kitér arra, hogy 1956-ban szovjet katonák - ki tudja, mennyien - haltak meg magyar földön. Az ő emlékük is megköveteli, hogy megvizsgálják az akkori szovjet vezetésnek, más szocialista országoknak azokban a napokban játszott szerepét. Az igazságot a Magyarországon elesett szovjet katonák emlékének áldozva is ki kell deríteni - fejeződik be a cikk. +++
1989. június 17., szombat 10:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|