|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Kommentár a temetésről
|
Washington, 1989. június 16. (Amerika Hangja, Világhíradó) - A kommentár az Egyesült Államok kormányának álláspontját tükrözi: Nagy Imre földi maradványai 31 éven át jeltelen sírban voltak a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában. Ma azonban ismét eltemetik. 1958-ban Nagy Imrét kivégezték, mert meg akarta valósítani Magyarország önrendelkezését. Ma azonban tisztelettel adóznak emlékének. Nagy Imre miniszterként szolgált a II. világháború után Magyarországra ráerőszakolt kommunista kormányban, de nemtetszéssel szemlélte a magyar kommunista vezetők teljes szolgalelkűségét moszkvai uraik előtt. 1956. október 23-ikán az Államvédelmi Hatóság tüzet nyitott a békés tüntetőkre, és ezután spontán nemzeti felkelés tört ki a sztálinista magyar kormány megdöntésére. Miután a magyar hadsereg alakulatai csatlakoztak a forradalomhoz, a szovjet katonai hatóságok beleegyeztek a tűzszünetbe. 1956. október 28-ikán Nagy Imre - akit nyugállományból hívtak vissza, hogy a kormány élére álljon - bejelentette, hogy tárgyalások kezdődnek a szovjet csapatok Magyarországról való teljes kivonásáról. A demokratikus forradalom országszerte folyt. Munkástanácsokat állítottak fel, és megszüntették a gyárakban működő pártalapszervezeteket. Október végére a kommunista párt szinte megszűnt létezni. Nagy Imre helyreállította a szólásszabadságot, és feloszlatta a gyűlölt Államvédelmi Hatóságot. November 3-ikán négy pártból álló koalíciós kormány került a kommunista rezsim helyére. Az Egyesült Nemzetek később megállapította, hogy a koalíciós kormány a nemzet minden rétegének bizalmát élvezte. (folyt.)
1989. június 16., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|