|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Nagy Imre - külföldi sajtó - újabb - 1
|
1989. június 15. csütörtök (MTI-Tanjug/EFE/Reuter/Prensa Latina) - A Tanjug jugoszláv hírügynökség Grósz Károly salgótarjáni beszédét ismertetve azt emelte ki, hogy az MSZMP főtitkára a vezető magyar politikusok közül az utolsó, aki elismerte, hogy Nagy Imre és társai ártatlanok voltak. Budapesti megfigyelőkre hivatkozva a hírügynökség megállapította: Grósz ezzel az utolsó pillanatban elkerülte, hogy egy ilyen jelentős kérdésben magára maradjon.
A Tanjug - csakúgy mint a spanyol EFE és a havannai székhelyű Prensa Latina hírügynökség - az MTI-re hivatkozva ismertette a magyar kormány Nagy Imréről kiadott nyilatkozatát. A Prensa Latina ezt a nyilatkozatot és az MSZMP KB közelmúltban kialakított álláspontját úgy értelmezi, hogy megtörtént a kivégzett miniszterelnök politikai rehabilitálása. Az események történelmi hátteréről a Prensa Latina csak annyit írt, hogy Nagy Imrét és társait az ,,1956-os eseményekkel kapcsolatban,, 1958-ban ítélték halálra olyan cselekedetekért, amelyeket akkor ,,ellenforradalminak értékeltek,,. Az APA osztrák hírügynökség az elmúlt napok krónikáját összegezve azt emelte ki, hogy az MSZMP Központi Bizottsága is a szocialista reformpolitika jelképének nevezte Nagy Imrét. Magyarországon az egykori miniszterelnök kivégzését ma törvénytelennek tartják, s az áldozatok újratemetését történelmi és erkölcsi jóvátételként fogják fel - írta az APA. A Reuter brit hírügynökség interjút készített Kopácsi Sándorral, aki a pénteki temetésre tért haza Kanadából. ,,Azért jöttem, mert Magyarország a diktatúra és a demokrácia keresztútjához érkezett,, - mondta Budapest egykori rendőrfőkapitánya, akit a Nagy Imre perben életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek. Kopácsi azt a reményét hangsúlyozta, hogy Magyarországon nincs többé lehetőség az elnyomáshoz való visszatérésre. A most hazalátogatók közül az AP amerikai hírügynökség Király Bélának azt a csütörtöki kijelentését idézte, meely szerint az 1956 őszén létrejött Nemzetőrség parancsnoka még most is nehezen akarja elhinni, hogy ,,az ő múltjával,, 33 év után ismét Budapesten lehet. A lengyel televízió szerdán este dokumentumműsort sugárzott az 1956-os magyar eseményekről. A műsor elsősorban Nagy Imre életútját mutatta be, a néhai miniszterelnök politikai és emberi nagyságát emelte ki, s a kelet-európai reformok korai előfutárának, a nemzetközi körülmények áldozatának minősítette őt.(folyt)
1989. június 15., csütörtök 19:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|