|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Nemzetközi sajtótájékoztató - Nagy Imre és sortársai (4. rész)
|
Elhatározták azt is, hogy törvényességi óvás után a Legfelsőbb Bíróság újratárgyalja azokat a pereket, amelyeknél már szinte bizonyosan tudható: ártatlanul ítélték el a vádlottakat. Idetartoznak például az úgynevezett kisgazda összeesküvő perek, később sorra kerülnek az egyházi és a gazdasági perek. Felülvizsgálatukkal egyben az igazságszolgáltatás is lehetőséget kap arra, hogy megtépázott becsületét visszaállítsa; ez egyben biztosíték lehet arra is, hogy hasonló esetek ne forduljanak elő a jövőben. E sorban különös jelentősége van a Nagy Imre-per felülvizsgálatának. Nemcsak azért, mert ez volt az utolsó törvénytelen eljárás magyar miniszterelnökkel szemben, hanem azért is, mert olyan események újraértékelésére kerül sor, amelyek igazságszolgáltatásra váró, megoldatlan problémaként bújtak meg az emberek lelkében. Kulcsár Kálmán tájékoztatta a nemzetközi sajtó képviselőit arról is, hogy a legfőbb ügyész törvényességi óvása nyomán a Legfelsőbb Bíróság július 6-án újratárgyalja Nagy Imre és társai ügyét, s a minden bizonnyal felmentő ítélet után az Országgyűlés törvénnyel szolgáltat igazságot az 1956-os eseményekért ártatlanul elítéltek számára. A készülő törvény előreláthatólag 15 ezer, ,56-tal kapcsolatos pert érint - közülük 300 végződött halálos ítélettel. A törvény rehabilitálja azt a csaknem 12 ezer embert is, akit rendőrhatósági eljárással vontak felelősségre. Kulcsár Kálmán utalt arra is, hogy az Országgyűlés határozata nyomán Magyarországon eltörölték a halálbüntetést államellenes bűncselekmények esetében. Ezt a tárca első lépésnek tekinti a politikai jellegű bűncselekmények átértékelésében, illetve a halálbüntetés teljes eltörlésében a magyar jogrendben. Az igazságügyminiszter végezetül hangoztatta: a kormánynak eltökélt szándéka, hogy ne csak jogi eszközökkel, hanem egész politikájával hozzájáruljon a nemzeti megbékéléshez, ahhoz, hogy június 16-a egy új korszak nyitánya legyen. A Reuter tudósítója a Történelmi Igazságtétel Bizottságának egyik tagját idézte, aki szerint Nagy Imrét csak kétharmad részben rehabilitálták, hiszen a kormány és az Országgyűlés állásfoglalása mellől hiányzik az MSZMP deklarációja. A tudósító Horn Gyula álláspontját kérdezte ezzel kapcsolatban. A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a május 29-i központi bizottsági ülés után megjelent a testület állásfoglalása Nagy Imre és mártírtársai ügyében. Ez egyértelmű volt, s összhangban állt a kormány megnyilatkozásaival. (folyt.köv.)
1989. június 14., szerda 19:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|