|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A Republikánus Kör állásfoglalása (2. rész) (OS)
|
Minden tekintetben elfogadhatatlannak és történelmietlennek ítéljük azt a hivatalos álláspontot, mely az úgynevezett kádári konszolidációt követő viszonylagos enyhülést, a közvélemény által igen találóan ,,legvidámabb barakknak,, titulált 56 utáni Magyarországot Kádár János ,,adományaként,, tűnteti fel. Meggyőződésünk, hogy azok a munkások, diákok, katonák, értelmiségiek, írók, újságírók késztették engedményekre a hatalom egykori birtokosait, akik 1956-ban tollat - s ha kellett fegyvert - ragadtak hazájuk szabadságáért, népük, nemzetük felemelkedéséért. S akik számosan áldozták életüket harc közben, és váltak áldozataivá a megtorlásnak. Előttük hajtjuk meg a megemlékezés és a kegyelet zászlaját június 16-án. Végezetül visszautasítjuk: a hitelét vesztett politikai vezetés bizonyos köreinek azt az alig leplezett próbálkozását, hogy a maguk számára sajátítsák ki a mártírhalált halt Nagy Imre és társai szellemi örökségét; a nemzet gyászából a politikai túléléshez erkölcsi tőkét kovácsolók ízléstelen gyülekezését a vértanúk ravatalai körül; a kormány és az Országgyűlés képviseletében kegyeletüket leróni szándékozók között esetleg olyan személyek felbukkanását, akik azzal kompromitálódtak, hogy már 1956 novemberétől dicstelen szerepet vállaltak az idegen segítséggel hatalomra juttatott - s ezért törvénytelen - Kádár-kormányzatban. Republikánus Kör (OS)
1989. június 9., péntek 16:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|