|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (6. rész)
|
A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvénytervezet kapcsán a miniszter hangsúlyozta: nem puszta deklarációról van szó, hanem olyan jogszabályról, amely segíti e szabadságjog érvényesítését, és biztosítja az egyházak szabad működését. Ez azt jelenti, hogy a törvény elfogadása után nem kell engedély az egyházak működéséhez, a politikai pártokhoz hasonlóan egyszerű regisztrációs eljárás lesz csupán. A változás lényegéhez tartozik az is, hogy állami szervezetek nem gyakorolnak hatósági funkciót az egyházakkal kapcsolatban, így az a szervezet, amely eddig ezzel foglalkozott - az Állami Egyházügyi Hivatal - megszűnik. Az esetleg szükségessé váló közigazgatási teendőket Kulcsár Kálmán személyes véleménye szerint, akár a Művelődési Minisztérium is gyakorolhatná. Ez azért is célszerű lenne, mert a többi között eltörlik a szerzetesrendek működését tiltó korábbi törvényt, így azok lehetőséget kapnak iskolák alapítására, szociális és egészségügyi intézmények fenntartására is. Ezek esetében - ugyanúgy mint más hasonló intézménynél - szükség van az állami felügyeletre, amelynek letéteményese a szaktárca. A Magyar Rádió munkatársa a Nagy Imre-per felülvizsgálatának állásáról érdeklődött a minisztertől. Kulcsár Kálmán utalt arra, hogy az ügyben törvényességi óvás benyújtására csak a legfőbb ügyésznek, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnökének van joga. Emlékeztetett a kormányfő parlamenti beszédére, amelyben Németh Miklós koncepciós perként értékelte a Nagy Imrével szemben lefolytatott eljárást, s elmondta azt is, hogy a legfőbb ügyész dolgozik jogi álláspontjának kimunkálásán. Kulcsár Kálmán e bejelentésekre alapozva úgy vélte, hogy ha a legfőbb ügyészi törvényességi óvás a nagyon közeli időpontban megtörténne, akkor a Legfelsőbb Bíróság még a temetésig tudna foglalkozni az üggyel. Ha a hátralévő időben a bíróság nem tudná tartani az eljárási határidőket, akkor az ügyész bejelentése jelezhetné a hivatalos álláspontot. A rádió tudósítójának kérdése nyomán Marosán György kormányszóvivő megerősítette: lemond hivataláról. A leköszönő szóvivő döntését indokolva emlékeztette az újságírókat, hogy a május elején tartott tájékoztatót követően nagy vihar támadt egy neki tulajdonított, szerinte azonban el nem hangzott - a lakosságot sújtó intézkedéseket kilátásba helyező - bejelentés nyomán. Ez volt az első eset - mondta a szóvivő -, hogy szavahihetőségét megkérdőjelezték, s ez volt az oka, hogy május 11-én benyújtotta lemondását a miniszterelnöknek, aki azt elfogadta. (folyt.köv.)
1989. június 5., hétfő 20:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|