|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Pozsgay Imre és Horn Gyula a nemzeti igazságtételről és megbékélésről (1. rész)
|
1989. június 5., hétfő - A sajtónak óriási szerepe van a demokratizálási folyamat előmozdításában, abban, hogy ne legyen lehetőség a visszarendezésre - hangsúlyozta Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja, államminiszter hétfőn, a Magyar Sajtó Házában, ahol Horn Gyula külügyminiszter társaságában újságírókkal találkozott. Hozzátette: a közmegegyezés nem csak lehetőség, hanem elkerülhetetlenül szükséges is ahhoz, hogy a magyarországi demokratizálási folyamat, a modellváltás békés úton menjen végbe. Véleménye szerint nem létezik olyan politikai erő, amely ezt elutasítaná.
A június 16-ai temetéssel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a gyászszertartás megítélésében előrehaladás történt. Az államminiszter rámutatott: a Hősök terén közös nemzeti megbékélési megnyilvánulást vár a gyászolóktól. Szólt arról is, hogy a különböző politikai szervezetekkel a kiegyezést előkészítő tárgyalásokon világossá kell tenni, hogy az MSZMP szabad választásokon kívánja megméretni magát. A választások időpontjáról, illetve a választási törvénytervezetről nyilvános vitát kell folytatni. Az MSZMP-nek ki kell nyilvánítania: nem érdeke, hogy felkészületlen, gyenge, infrastruktúrát nélkülöző szervezetekkel induljon a választási küzdelemben, mert ez csak prolongálná a legitimációs válságot. Az 1956-os események értékelésével kapcsolatos vita a társadalom számára kevésbé jelentett katarzist, mert másként gondolkodott erről, mint az MSZMP tagsága, amelynek számára ez meghasonlásokkal járó vitát okozott. Az államminiszter ilyennek tartotta a Nagy Imre-ügyben bekövetkezett fordulatot. Cezúrát kell vonni a pártnak a saját múltjával kapcsolatban, csak azzal szabad azonosságot vállalni, ami az európai értékrendbe beleillik. A kongresszusra olyan programmal kell előállni, amely a nemzeti közmegegyezés jegyében születik, az egyén számára is kapaszkodót nyújt, s olyan személyi képviseletet kell megteremteni, amely ezt a közmegegyezést hitelesíteni tudja - mondta Pozsgay Imre. (folyt.köv.)
1989. június 5., hétfő 19:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|