|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Tájékozódó megbeszélés a kormány és néhány alternatív szervezet képviselői között (1. rész)
|
1989. június 2., péntek - A Parlament épületében pénteken tájékozódó jellegű megbeszélést folytatott a kormány és néhány alternatív szervezet képviselője. A disputát a kormány megbízásából Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes kezdeményezte, s azon a Minisztertanács képviseletében Surányi György, az Országos Tervhivatal államtitkára, Antal László, a kormány gazdasági főtanácsadója és Matkó István, a kormány főtanácsadója vett részt. Az alternatív szervezetek részéről a Baloldali Alternatíva Egyesülés, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az Új Márciusi Front képviseltette magát.
A kormány képviselői elmondták: a találkozót azért kezdeményezték, hogy megismerjék az ellenzéki szervezeteknek a gazdasággal kapcsolatos elképzeléseit. A kormány közeljövőben hozandó döntései determinálják a gazdaságpolitikát, s a választások árnyékában ezekért a döntésekért mindenki felelős. Az országban sajátos vákuum alakult ki: az egypártrendszer a hagyományos módon már nem működik, de még nem alakult ki a többpártrendszer működésének intézményi feltétele és mechanizmusa. Ebben a helyzetben a kormány lehet olyan erő, amely megpróbálja kifejezni az integritást, ám ez csak akkor sikerülhet, ha megkapja a szükséges támogatást programja végrehajtásához. Illúzió ugyanis azt gondolni, hogy a politikai reformok megoldják a gazdaság problémáit. Elhangzott, hogy a megbeszélésre az Ellenzéki Kerekasztal valamennyi szervezetét meghívták. Ezt az EK-t alkotó pártok üdvözölték, de a FIDESZ, a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége részvételével nem kívánta keresztezni az MSZMP-vel most meginduló tárgyalásokat. A Független Kisgazdapárt válasza pedig nem érkezett meg. Az Ellenzéki Kerekasztal tevékenységét összehangoló Független Jogász Fórum viszont időszerűtlennek minősítette a tárgyalási javaslatot. A kormány képviselői leszögezték: a tárgyalásokra vonatkozó indítványnál nem presztízsokok vezérelték a Minisztertanácsot, hanem az, hogy megismerje az ellenzéki szervezetek véleményét. Ez annál is inkább fontos, mert a kormány az ősszel hároméves gazdasági programot kíván az Országgyűlés elé terjeszteni, amely hosszú távon alapozza meg a tárgyalásokat a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 19:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tájékozódó megbeszélés a kormány és néhány alternatív szervezet képviselői között (2. rész)
|
Szira Tamás (MSZDP) pártja részéről kifejezte az együttműködési készséget. Ugyanakkor rámutatott, hogy az együttműködés és az egyetértés két különböző dolog. Ahhoz, hogy a jövőben érdemi megbeszélések kezdődjenek a kormány és az ellenzéki szervezetek között, szükséges az alternatív csoportok megfelelő tájékoztatása a legfontosabb gazdasági kérdésekről. Koblecz József (Magyar Néppárt) is felajánlotta pártja együttműködését. Elmondta, hogy a Néppárt vezetősége rövid időn belül találkozni kíván Medgyessy Péterrel. Ezután a Néppárt gazdasági elképzeléseit körvonalazta. Egyebek között hangsúlyozta a tulajdonreform fontosságát. Kiemelte: a most elfogadott átalakulási törvény nem segíti elő a tulajdonreformot; a gazdaság struktúráját csak vontatottan mozdítja meg. Krasznai Zoltán (BZSBT) elöljáróban hangsúlyozta, hogy csupán tájékozódási céllal vesz részt a megbeszélésen. Szervezete ugyanis osztja az MDF, az SZDSZ és a FIDESZ véleményét, miszerint a politikai átmenettel együtt kell kidolgozni a gazdasági rendszerváltás programját, de ebben a politika primátusának kell érvényesülnie. Ő is bírálta az átalakulási törvényt. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű külföldi működőtőke áramoljon az országba, a politikai és a gazdasági rendszerváltás együttes megvalósulására van szükség. Tálas Péter (BAL) is az átmenet döntő kérdésének minősítette a tulajdonreformot. Hangot adott azon aggodalmának, hogy a magyar politikai életben jelenleg olyan folyamat megy végbe, amelyben a párt, illetve a bürokrácia eddigi képviselői politikai hatalmukat gazdaságivá igyekeznek konvertálni. Ez ellen a Baloldali Alternatíva Egyesülés határozottan fellép. Antal László kifejtette: rendkívül fontos az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal megbeszéléseinek mielőbbi megkezdése. Ugyanakkor hangot adott annak a véleményének, hogy a hatalom és az ellenzék közötti tárgyalások Lengyelországban is akkor váltak hatékonnyá, amikor a kormány és az ellenzék megbeszéléseire helyeződött a hangsúly. Megjegyezte: ha összeomlik a gazdaság, könnyen maga alá temetheti a politikai reformot. Emiatt lenne célszerű megegyezni a kormány és az ellenzék tárgyalásainak folytatásáról, annak témáiról. Ezzel kapcsolatban a BZSBT képviselője leszögezte: az Ellenzéki Kerekasztal kompetens abban, hogy döntsön a további tárgyalások sorsáról. Ezt megerősítette az MSZDP képviselője is, ugyanakkor hozzátéve: nem lenne fölösleges szakértői szinten tovább folytatni az ,,ismerkedést,,. (folyt.köv.)
1989. június 2., péntek 19:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tájékozodó megbeszélés ... (3. rész)
|
A BZSBT képviselője még egyszer szót kérve kifejtette: a kormánynak pozitiv szerepe lehet abban, hogy nyomást gyakorol az MSZMP-re az Ellenzéki Kerekasztallal való politikai tárgyalások mielőbbi megkezdésére. A politikai tárgyalásokkal egyidejűleg ugyanis sor kerülhetne a szakértői megbeszélésekre a kormánnyal. Antal László a több mint másfélórás eszmecsere végén megerősítette a kormány további tárgyalási szándékát az ellenzéki szervezetekkel. Konkrét témaként javasolta a véleménycserét az állami vagyonkezelés új rendszerének kialakításáról, illetőleg a tulajdonreformról. (MTI)
1989. június 2., péntek 19:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|