|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (10. rész)
|
A tsz-törvény módosításának vitájában elsőként Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), a Jánoshalmi Petőfi ------------- MGTSZ MSZMP-bizottságának titkára szólalt fel. A képviselő kifogásolta, hogy a törvényjavaslatokat nemhogy széles körű társadalmi vitára, de nyilvánosságra sem bocsátották. Hangot adott annak a véleményének, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom ellen tudatos hangulatkeltés folyik. Egyes fórumokon azt hangoztatják, hogy a parasztság közös gazdaságokba tömörítése elsietett, hibás lépés volt. E megítélésekkel szembehelyezkedve Südi Bertalan a szövetkezeti mozgalom nemzetközileg is elismert sikereire emlékeztetett, s rámutatott: a közös gazdaságok legsúlyosabb gondjait nem a gazdaságok idézték elő. Szerinte a pénzügyi politika okozta a gondokat, azzal, hogy kiszipolyozta a termelőszövetkezeteket, tönkretette, az egyenrangúság címkéjével államosította őket. Ehhez a mezőgazdasági és élelmezésügyi kormányzat maga is sikeresen asszisztált - tette hozzá. A képviselő hangoztatta: nem a szövetkezeti forma, hanem maga a központi agrár- és szövetkezetpolitika került válságba. A farmergazdaságok után áhítozók figyelmét felhívta arra, hogy az utóbbi években alkalmazott - büntetéssel felérő - pénzügyi szabályozás terheitől a farmergazdaságok már korábban tökrementek volna, ha tényleges támogatás nélkül nekik is háromszoros áron kellett volna megvásárolniuk a mezőgazdaságban használt termelőeszközöket, ipari anyagokat. Kifogásolta azt is, hogy a termelési feltételek eltorzításával, aránytalanul magas elvonásokkal kényszerítették térdre a fennmaradásukért küzdő, tartalékainak mind nagyobb hányadát felélni kényszerülő, a bővített újratermelésre képtelen közös gazdaságok többségét. Sajnálatos - mondta -, hogy a mezőgazdaság csak a kormányzat számára bizonyult sikerágazatnak. Szerinte mindenkivel fel kellene ismertetni, hogy a mezőgazdasági termelők számára aligha szükséges új termelési modelleket kitalálni. Ezt azokra kell bízni, akiknek sorsáról, életéről van szó. Végezetül figyelmeztetett: a mezőgazdasági szövetkezetek mértéktelen adóztatása és az agrárprés alkalmazásával történő szétzilálása előbb vagy utóbb élelmiszergondokhoz vezethet. Ennek következményeként pedig a falu megszokott csöndje könnyen megváltozhat. (folyt.köv.)
1989. május 31., szerda 11:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|