|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (9. rész)
|
Az elnök bejelentette: a három törvényjavaslatot két olvasásban, általános és részletes vitában tárgyalja a Parlament. Solymosi József (Tolna m., 4.vk.), a mezőgazdasági bizottság ---------------- képviseletében szólt az előterjesztett három tervezethez. Mint mondta, a bizottság előzetesen konzultált a különböző érdekképviseleti szervekkel, mezőgazdasági intézményekkel és szerte az országban a termelőkkel. Az eddig tíz megyében alakult agrárreformkörök is megvitatták a törvényjavaslatokat, s más országgyűlési bizottságok is napirendjükre tűzték azokat. A kialakított vélemény tehát széles társadalmi bázisra támaszkodik. A viták során szinte mindenütt a mai falu helyzetével kapcsolatos aggodalmak is hangot kaptak, szenvedélyesen szóltak a paraszti munka leértékelődéséről, arról, hogy elviselhetetlen mértékben szétnyílt az agrárolló, a gazdaságok jövedelmezősége egyre alacsonyabb. A vitában hozzászólók hangot adtak annak is, hogy az agrárpolitika csakis a mezőgazdasági termelőkkel együtt formálható. Több helyütt végeláthatatlan viták bontakoztak ki, szélsőséges vélemények is elhangzottak, de az egyértelműen kirajzolódott, hogy mindenki reformokat akar a mezőgazdaságban. A bizottsági előadó ezután részletesen szólt az egyes törvényjavaslatokhoz kapcsolódó képviselői módosító indítványokról, amelyekből csakúgy, mint a törvénytervezetekből kitűnik: a termelőszövetkezetek, gazdaságok elindulnak a valódi tulajdonossá válás útján, még akkor is, ha ez egyelőre csak korlátozott mértékben valósulhat meg. A bizottság véleménye szerint szükség van egy teljesen új mezőgazdasági törvény megalkotására. Többségi vélemény alakult ki abban is, hogy rövidesen új vadászati törvényt kell előkészíteni, mégpedig szintén széles körű társadalmi vita alapján. A földtörvénnyel kapcsolatban megfogalmazódott, hogy annak módosítása valóban indokolt, de kerülni kell olyan paragrafusok törvénybe iktatását, amelyek visszafordíthatatlan hatással járnak. Ehhez a törvényjavaslathoz egyébként hat képviselő 30 módosító javaslatot nyújtott be. A legtöbben megegyezés született, sok esetben kompromisszumos megoldással. E javaslatok egyebek között érintik a földmegváltás kérdését, a kezelői jog gyakorlását, a szövetkezetek megszüntetésekor kialakuló tulajdonjogi helyzetet, továbbá a külföldiek termőföldvásárlási lehetőségeit. (folyt.köv.)
1989. május 31., szerda 11:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|