Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Országgyűlés - második nap (6. rész)

Ilyen előzmények után 1967-ben módosították az első földtörvényt,
amely a szövetkezetek használatában lévő, de nem szövetkezeti tagok
által örökölt földek megváltás útján fokozatosan a tsz-ek
tulajdonába kerültek. Ez a törvény a szövetkezeti tulajdon mellett a
személyi tulajdont is létrehozta, így mai szemmel nézve is
előremutatónak bizonyult.

    A reformfolyamatok az 1987-ben elfogadott földtörvény újabb
jelentős módosítását sürgetik, mert a felesleges kötöttségek a
különböző földek megszerezhetőségét és művelését, azok gazdaságos
hasznosítását immár akadályozzák.

    - Az erdőkre vonatkozó előírások még kötöttebbek - mondotta a
miniszter. - Erdőtulajdon szerzését az állami szervek részére is
csak abban az esetben engedi meg, ha az erdő a feladataik
ellátásához nélkülözhetetlen. Erdők létesítése magánszemélyek
számára gyakorlatilag kizárt. Ezért arra teszünk javaslatot, hogy az
állami és szövetkezeti tulajdonban lévő földek, ingatlanok
elidegenítése - akár magánszemély részére is - teljesen szabad
legyen. Egyúttal javasoljuk: a magánszemélyek telek-, lakás-, üdülő-
és termőföld-tulajdonának szerzésénél meglévő jelenlegi korlátozások
teljes megszüntetését azzal, hogy a jövőben magánszemélyek is
korlátozás nélkül szerezhessenek ingatlant, a mezőgazdasági kis- és
magántermelés lehetőségeit, biztonságát szándékozunk elősegíteni.
Ezzel helyenként a gazdasági szerkezetváltás következtében
átmenetileg felszabaduló munkaerő bekapcsolódhat a mezőgazdasági
kistermelésbe. A spekulatív jellegű ingatlanvásárlásokat a személyi
jövedelemadóval, tehát közgazdasági eszközökkel korlátozzuk.

    Azt azonban hangsúlyozta a miniszter, hogy az erdőgazdálkodásban
meg kell tartani a hosszú távú, nemzeti érdekeinket garantáló
tervszerűséget, ami a jövőben ebben az ágazatban is - szektorra való
tekintet nélkül - követelmény marad. Ezt a mai erdőtörvény és az
erdőgazdálkodás különféle intézményei biztosítják.

    - A törvényelőkészítő munka során felvetődött, hogy a
földtörvényben és az erdőtörvényben is tegyünk kezdeményező
kísérletet a tulajdonviszonyok rendezésére. Többen javasolták a
kezelői jog kiiktatását, kérve, hogy azt alakítsuk át tulajdonjoggá.
Ugyanakkor a viták során ezt igen sokan ellenezték. Ez a felvetésünk
a tárcaközi egyeztetések alkalmával a külterületi földekre szűkült
azzal, hogy csak a külterületen lévő ingatlan tulajdonjoga szálljon
a jelenlegi kezelőre. (folyt. köv.)


1989. május 31., szerda 11:28


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD