|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (25. rész)
|
Mivel e törvényjavaslatok általános vitájában több képviselő nem kért szót, az Országgyűlés az elnök javaslatára - 14 ellenszavazattal és 12 tartózkodással - úgy határozott, hogy a törvényjavaslatok feletti részletes vitával folytatja munkáját. Az átalakulásról szóló törvényjavaslathoz e szakaszban nem jelentkezett hozzászóló. A vállalati törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában Horváth Jenő (Budapest 1.vk.), az Országos ------------ Ügyvédi Tanács elnöke jelentkezett felszólalásra. Hangoztatta: az általános vita igazolta, hogy a törvényre szükség van, mert mozgásba, lendületbe hozhatja a gazdaság egészét. A képviselő elismerte, hogy a döntést kényszer szüli, ám ,,nemcsak hiba, hanem bűn lenne,, azt későbbre halasztani. Kifejezte meggyőződését, hogy a módosítások jobbá, alkalmazhatóbbá, biztonságosabbá teszik az új törvényt. A vállalati törvény módosítását főként azért tartotta szükségesnek, hogy az szinkronban legyen az átalakulási törvénnyel. Ugyanakkor kifogásolta a vállalati törvényjavaslatnak azt a bekezdését, amely a Minisztertanács számára fenntartja a jogot, hogy ismét államigazgatási körbe vonhassa az önigazgatási módon működő vállalatokat. E ,,kitöltetlen biankó csekk,, hibás gyakorlatot szülne. Nem az erre vonatkozó rész elhagyását javasolta, hanem azt, amelyet képviselőtársa, Nagyiványi András is: a Minisztertanács előterjesztésére egy-egy konkrét ügyben a Parlament jóváhagyását is kérjék ki. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 18:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|