|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (12. rész)
|
Kulcsár Kálmán expozéját követően az elnöklő Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a törvénycsomaghoz több képviselő módosító javaslatokat nyújtott be, amelyeket a Parlament jogi bizottsága megtárgyalt, és véleményezett. Az erről szóló jelentést a képviselők megkapták. A házelnök bejelentette: a módosító indítványok nyomán a házszabályoknak megfelelően a törvényjavaslatok felett az Országgyűlés kétolvasásos tárgyalást, általános és részletes vitát tart. A törvényhozás túlnyomó többséggel elfogadta azt a javaslatot is, hogy a hozzászólásokat tíz percben korlátozzák. Tallóssy Frigyes, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ----------------- előadója elmondotta, hogy a bizottság a három törvénytervezetet meglehetősen viharos és hosszan tartó vita után az Országgyűlésnek tárgyalásra és elfogadásra ajánlotta. Felmerült ugyan, hogy az átalakulási törvény tárgyalását halasszák későbbre. Továbbra is megoldatlan ugyanis a vagyonértékelés rendszere, az állami vagyonkezelés módszere, és a törvénytervezet nem rendelkezik a tulajdonviszonyok radikális átalakításáról sem. Amennyiben azonban csak később fogadja el a Parlament az átalakulási törvény tervezetét, ezzel nem kapnának lehetőséget a kisvállalkozások, a szövetkezetek, a magánvállalkozások különböző társaságok létrehozására, ami igen fontos a termelési szerkezet átalakításának meggyorsítása szempontjából. Nem fogadható el az az álláspont, hogy a jelenlegi gazdasági struktúrát bármilyen formában is konzerváljuk. Ez ugyanis lassan, de biztosan az ország katasztrofális helyzetét idézheti elő. Az állami vállalatokról szóló törvény módosítása a vállalatok mozgásterének növekedését eredményezi, de a jogszabály önmagában természetesen nem old meg semmit. Korántsem lehet arra számítani, hogy a Parlament döntése nyomán az állami vállalatok tömeges átalakulására kerülne sor, s így teljesen felesleges ezzel kapcsolatban katasztrófa-hangulatot kelteni. A szövetkezeti törvény módosítása a bizottság véleménye szerint alapvető változást jelent. A törvénytervezet ugyanis lehetővé teszi a szövetkezeti vagyon egy részének oszthatóvá tételét, s ez lényeges feltétel ahhoz, hogy a tagok valódi tulajdonossá válhassanak. A három törvényjavaslatot nemcsak a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, hanem az Országgyűlés mezőgazdasági, kereskedelmi, terv- és költségvetési, ipari, ifjúsági és sportbizottsága is megtárgyalta, és általában többségi véleménnyel a Parlamentnek elfogadásra ajánlotta. (folyt.köv.)
1989. május 30., kedd 15:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|