 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - első nap (5. rész)
|
A törvényelőkészítő munkával egyébként bő terjedelemben
foglalkozott a sajtó, a minisztérium minden érdeklődőnek eljuttatta
a törvénytervezetet, s munkatársai számos konzultáción, vitafórumon
vettek részt. A törvény alapelveit március-áprilisban a Parlament
négy gazdasági jellegű bizottsága nyilvános ülésen tárgyalta. Széles
körű vitákat szervezett a Magyar Gazdasági Kamara, a TOT, az OKISZ
és a SZÖVOSZ. Részt vettek a munkában az országos szövetségek
szakértői, s észrevételeik túlnyomó többségét beépítették a
tervezetbe. Kifejthették a tervezettel kapcsolatos véleményüket a
tudományos élet képviselői is. Így például megtárgyalta az anyagot a
Közgazdasági Társaság, s kétszer rendezett róla vitát a Magyar
Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete. A szó klasszikus
értelmében társadalmi vitát valóban nem rendeztek a tervezetről,
szövegét a napilapokban sem tették közzé. Erre egyébként már a
társasági törvény esetében sem került sor, s a nagyon bonyolult
szakmai ismeretekre épülő törvényeket a jövőben sem kívánják ilyen
jellegű társadalmi vitára bocsátani. Kulcsár Kálmán véleménye
szerint ez áldemokrácia lenne. A miniszter hozzátette azt is, hogy
áprilisban - még mielőtt a Minisztertanács döntött volna a
tervezetek parlamenti beterjesztéséről - a törvényjavaslatokat
megküldték az Ellenzéki Kerekasztalt képviselő Független Jogász
Fórumnak, illetve több politikai szervezet és párt jogász
szakértőjének. Választ azonban sehonnan nem kapott a tárca, amit úgy
értelmezett, hogy a szervezetek olyan jogi, technikai törvényeknek
értékelték a tervezeteket, amelyek nem szorulnak politikai vitára.
Mindezek alapján Kulcsár Kálmán visszautasította a ,,puccs-szerű,,
előkészítés vádját.
Ami a tulajdoni viszonyokat érinti, a miniszter ismételten
hangsúlyozta, hogy az átalakulási törvény nem valósít meg
elhamarkodottan sem nyílt, sem burkolt tulajdonreformot; sem
menedzsereket, sem másokat nem ,,ment át,, semmilyen tulajdonosi
pozícióba. A törvény célja, hogy az átalakulással kapcsolatos
problémákat technikailag jól oldja meg. Ez viszont még nem
tulajdonreform. Ugyanakkor természetszerűleg az alapvetően technikai
átalakulási szabályozásnak is vannak a tulajdonlási-vállalati
struktúrát érintő hatásai, amelyek zömmel kedvezőek, a gazdasági
reform, a piacgazdaság kibontakozását segítik. E hatások közül
Kulcsár Kálmán kiemelte, hogy a törvény megerősíti az állampolgári
tulajdonon alapuló vállalkozásokat, megoldja a növekedésükkel
összefüggő gondokat. (folyt. köv.)
1989. május 30., kedd 13:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|