|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Tüntetés Nyiregyházán
|
Tüntetés Nyíregyházán SZER --------------------- München, 1989. május 29. Magyar híradó 1956 óta először volt tüntetés Nyíregyházán a pártház előtt. A független mozgalmak szervezték, tiltakozásul az áremelések ellen, az életszínvonal csökkenése és Szabolcs-Szatmár megye fejlesztésének elmaradása miatt. Krassó György foglalja össze a nyíregyházi tüntetés közvetlen és közvetett okait és hátterét: Szombaton reggel fél tízkor a Jókai téren még csak 300-an gyűltek össze, számuk azonban egyre duzzadt, a megyei tanács előtt már 500-an, a városi tanács előtt 1200-an, a pártszékháznál pedig már 1500-an tüntettek. Szabolcs-Szatmár Magyarország legszegényebb megyéje, és az RO-1/89 számú titkosított KSH-jelentésből kitűnik, hogy helyzete egyre romlik. A 600 ezer lakos negyedrészének jövedelme még a létminimumot sem fedezi. Tavaly 6500 munkahely szűnt meg, de csak 338-an kaptak elhelyezkedési segélyt. A megyei vezetés semmit sem tesz a felzárkózás érdekében, amint azt még az 5/89. és 7/89. számú, belső használatra készített megyei MSZMP-jelentés is megállapítja. És amikor Németh Miklós miniszterelnök Nagykállót, Grósz Károly pártfőtitkár pedig Záhonyt nemrégiben várossá avatta, még csak azt sem tartották szükségesnek, hogy tárgyaljanak a megyei vezetőkkel a provincia mostoha helyzetéről. A megye lakosságában már csak a szovjet határ közelsége miatt is nagy a félelem. 1956 után ezreket hurcoltak el börtönbe, internálótáborokba. Domosovszki Andrást és Szilágyi Lászlót pedig - miután a debreceni katonai bíróság halálra ítélte őket - példa statuálás céljából Nyíregyházán végezték ki, ahol most a temető 28-as parcellájában nyugszanak. (folyt.)
1989. május 29., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tüntetés Nyíregyházán - 5/1. folyt.
|
Csáji (?) Ferenc századost, akit a forradalom idején egy orosz tank lövege talált el, az ellenforradalmárok áldozatának kiáltották ki és utcát neveztek el róla Nyíregyházán. A politikai rendőrség annak idején gestapós módszerekkel vallató nyomozói kiemelt, 25 ezres nyugdíjat élveznek. Igaz, a megyei tanácselnök és a pártbizottság első titkára is 40 ezer feletti fizetést kap, miközben a munkások átlagkeresete Szabolcs-Szatmárban 5558 forint. Érthető, hogy a demokratikus mozgalmakhoz kevesen mertek csatlakozni Szabolcs-Szatmárban. Aki megpróbálta, pórul járt. A nyíregyházi R. Kovács Lászlót a rendőrség folyamatosan üldözte, és még másfél éve, 1987 augusztusában is házkutatást tartott nála, lefoglalva írásait és a nála talált független kiadványokat. Most azonban már megkezdődött az erjedés. Nemrégiben kiadták az első sokszorosított szamizdatot, a Nyírségi Vakond első számát, amely főként a megye kilátástalan helyzetével foglalkozott, és a tüntetésre megjelent a folyóirat második száma, amely többek közt a Munkásőr áprilisi számának harmadik oldalán közölt verset elemzi. A Biztató munkásőr barátomnak című költői alkotás az alternatív szervezetekkel való fegyveres leszámolásra buzdít. Ugyancsak a szombati tüntetésre jelent meg független kiadványként a Szabolcs-Szatmár Népe című lap 1956. október 31-iki számának újranyomása, és pártok, fiatalok a nyíregyházi Lenin-szobor talapzatánál árulják a szamizdat kiadványokat. A független szervezetek tagjainak és szimpatizánsainak száma növekszik, nyíregyházi rendezvényeikre több százan járnak el. A szombati tüntetésen, melyet előzőleg provokációnak minősített a megyei pártszervezet, kemény beszédeket mondtak a Fidesz, a Szabad Demokraták és a Magyar Demokrata Fórum szóvivői. (folyt.)
1989. május 29., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Tüntetés Nyíregyházán - 5/2. folyt.
|
Mester Béla tanár azt követelte a kormányzattól, hogy ne a munkások zsebéből vegye ki a pénzt. Az a kormány, amely csak akkor képviseli a népakaratot, amikor már minden más módszere csődöt mondott, ne csináljon több bajt - mondta Mester Béla, és követelte egy szakértőkből álló ideiglenes kormány felállítását, mert "csak ez lehet képes békésen elvezetni az országot a remélhetőleg szabad választásokig". +++
1989. május 29., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|