|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Szakértői fenntartások a nagymarosi vízlépcső építésének leállításával kapcsolatban (1. rész)
|
1989. május 26., péntek - A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szakemberei az MTI-nek elmondták: alávetik magukat a Minisztertanács döntésének, amellyel felfüggesztette a nagymarosi vízlépcső építését, de kötelességüknek tartják, hogy felhívják a figyelmet bizonyos tényekre.
A minisztérium képviselői szerint a két hónaposra deklarált felfüggesztés valójában legalább három hónapot vagy annál is több időt jelent, hiszen a július 31-ig összeállítandó felülvizsgálati jelentést a parlament előreláthatólag csak augusztusban tárgyalhatja meg, és hozhat róla döntést. A leállított építkezésen az állagmegóvási, az őrzési és az egyéb tevékenység ez idő alatt 300-500 millió forintot emészt fel. Ez az összeg nem finanszírozható a megépítésre nyújtott magyar nemzeti banki hitelből, s így nagy valószínűséggel az államháztartást terheli. Az 1977-ben megkötött magyar-csehszlovák államközi szerződés a felek egyenlő teherviselése alapján közös (50-50 százalékos) tulajdonnak tekinti a dunakiliti létesítményt, a bősi és a nagymarosi vízlépcsőt, valamint a nemzetközi hajózást lebonyolító üzemvízcsatornát. Amennyiben a nagymarosi építkezést véglegesen leállítanák, 70 százalékra nő meg a csehszlovák fél tulajdonosi része, s ezen túlmenően veszélyeztetve lesznek a 30 kilométeres Duna-szakaszhoz fűződő felség- és hasznosítási jogaink. A minisztérium szakembereinek véleménye szerint: a vízlépcsőrendszer terveit a tudomány mai állása szerint mind vízügyi, mind ökológiai szempontból tisztességesen, körültekintően dolgozták ki. E munkákban a Magyar Tudományos Akadémia műszaki osztálya és kutatóhelyei, továbbá 16 egyetem és kutatóintézet vett részt. A szakemberek arra is rámutattak: azok, akik a vízierőművek káros hatásaival érvelnek, elhallgatják azt a tényt, hogy mindenfajta energiaellátást biztosító erőműnek jelentős környezeti hatásai vannak. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a szerkezetváltási és a gazdaságfellendítési feladatok igénylik az energiaracionalizálást és az energiatermelés fejlesztését. A bős-nagymarosi erőműrendszer teljesítménye (amely egyébként megegyezik a Paksi Atomerőmű két blokkjának teljesítményével) a két ország számára lehetővé teszi, hogy évente 200 kilotonnányi a kéndioxid és 50-60 kilotonnányi nitrogénoxid-szennyezést elkerüljenek. (folyt.köv.)
1989. május 26., péntek 16:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|