|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Megyei jogú várossá avatták Nyíregyházát - Szűrös Mátyás adta át az alapító oklevelet (1. rész)
|
1989. május 24., szerda - Megyei jogú várossá avatták szerdán hazánk hetedik legnagyobb települését, a csaknem 130 ezer lakosú Nyíregyházát. Az ünnepi tanácsülésen Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke adta át az Elnöki Tanács Alapító Oklevelét Csabai Lászlónénak, Városi Tanács elnökének, majd köszöntő beszédében elismeréssel szólt a csaknem 800 éves nyírségi megyeszékhely fejlődéséről. Ezután időszerű politikai kérdésekről szólva beszélt a választásokról, a parlamenti munkáról. Elképzelhető - mondta -, hogy az új alkotmányt már egy új parlament fogadja el. Az Országgyűlés szuverén joga, hogy döntsön arról: idő előtt írja-e ki a választásokat, idő előtt feloszlatja-e magát, vagy sem. Ezt azonban nem teheti meg mindaddig, amíg új választási törvényt nem alkot, illetve nem alkotja meg a pártokról szóló törvényt. A politikai változások felgyorsult üteme, az ország helyzete, szükségessé teheti, hogy a parlamenti választásokra, és az új köztársasági elnök megválasztására korábban, tehát a ciklus vége előtt kerüljön sor. Az előrehozott választások világossá tennék, hogy az országban ténylegesen milyen politikai erőviszonyok alakultak ki, a különböző pártoknak, csoportosulásoknak milyen társadalmi bázisa van.
- Én úgy ítélem meg - hangsúlyozta Szűrös Mátyás -, hogy az MSZMP, különösen annak reformszárnya megerősödésével bizakodással és kellő önbizalommal nézhet a választások elé. Ez azonban még a jövő kérdése, nagyon sok függ attól, hogy a különböző politikai csoportosulások a nemzet, az ország életében miben tudnak közös nevezőre jutni. A mai országgyűlés legfontosabb feladatának tartom, hogy az erőket összpontosítsuk a törvényalkotási folyamatokra, amely által előre vihetjük a reformokat, az ország ügyét. Elsősorban a gazdaság és a politikai alapintézmények radikális reformjának felülvizsgálatát kell elvégezni. A kormány és a parlament viszonyáról Szűrös Mátyás kifejtette: a kormánynak az Országgyűlés ellenőrzése alá kell tartoznia. Ki kell építeni az ellenőrzés és a felelősség jogi garanciáit; ezt szolgálják azok a törvénytervezetek, amelyeket már megtárgyalt az Országgyűlés, vagy amelyek még ez évben kerülnek napirendre. (folyt.köv.)
1989. május 24., szerda 19:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|