|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A főtervező véleménye a nagymarosi építkezés felfüggesztéséről (1. rész)
|
1989. május 24., szerda - A legnagyobb ellenállást a természetet féltő emberekből a bős-nagymarosi erőműrendszer tervezett csúcsrajáratása váltotta és váltja ki. Több osztrák ökológus hangoztatja: Ausztriában egy erőművet sem duzzasztanak fel olyan mértékben, mint ahogy azt Bősnél előirányozták. Szerintük egyedülálló egy ilyen nagy folyónál a bősi duzzasztáshoz és a nagymarosi kiegyenlítéshez hasonló kombináció. Ön, mint e hatalmas rendszer magyar tervezőmunkáinak irányítója miként vélekedik erről? - kérdezte Kollár Ferencet a VIZITERV vezető tervezőjét az MTI munkatársa.
- A bősi erőmű a maximális teljesítményt valóban csak számottevő duzzasztással érheti el. Ilyenkor turbinánként 500 köbméter víz is elfogy másodpercenként, így a 8 turbinához 4 ezer köbméter víz szükséges másodpercenként. A Duna átlagos vízszállítása azonban csak 2000-2500 köbméter/secundum. A hiányzó vízmennyiség egyértelműen csak duzzasztással biztosítható. A csúcsüzem pedig kényszerüség. Az USA-ban például, amikor az ország egyik felében éppen csúcsigény van, a másikban olyan napszakba érkeznek, amikor visszaesik az energiafogyasztás. Egy jól funkcionáló kiegyenlítő rendszer csúcserőművek nélkül is követni képes ezt az ingadozást. Magyarország vagy Csehszlovákia még a környező államokkal összekapcsolt rendszerrel sem képes ilyen megoldásra. Szükségesek tehát a csúcserőművek. Erre a célra igen jól megfelel a vizi energia hasznosítása. A vizerőművekben igen gyorsan állíthatók rá a turbinák az energiatermelésre, követve a fogyasztás igényét. Hátránya viszont a vizerőműveknek, hogy bizonyos időszakokban például télen, jégzajláskor nem használhatók csúcsenergia termelésére. Ezért ahol lehet célszerűbb a csúcsenergia igények kielégítésére szivattyús tározókat építeni. Ma már én is inkább azt javasolnám, hogy a hazai csúcsenergia igényeket inkább ilyen módon kellene kielégíteni. Ezt elismerve azért változatlanul azt állítom, hogy a bős-nagymarosi erőműrendszer csúcsrajáratása nem különleges, egyedi eset. Ezek a létesítmények a közepes, illetve a kis erőművek kategóriájába tartoznak. Járatnak folyami vizerőműveket máshol is csúcsra, például Franciaországban, Csehszlovákiában, s így üzemel a vaskapui létesítmény is. (folyt.köv.)
1989. május 23., kedd 22:37
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|