|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
NSZK: a párt és az ország helyzete - sajtóvisszhang (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. május 22. hétfő (MTI-tud) - A Der Spiegel című hetilap véleménye szerint a bős-nagymarosi nagyberuházás építési munkálatainak felfüggesztése nyomán támadt csehszlovák-magyar viszály esetleg a hágai döntőbíróság elé kerül. Ennél érzékletesebben aligha mutatkozhatott volna meg a szocialista egyetértés bomlása - írja hétfői számának cikkében a befolyásos hamburgi hírmagazin.
Az újság, amely széles körű áttekintést ad az építkezés történetéről és a vele szemben kibontakozott mozgalomról, arra a következtetésre jut: Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke döntésével nyilvánvalóvá tette, hogy a kormány szempontjából Nagymaroson több forgott kockán, mint a dunai ligetes tájak oltalma. Nagymaros - írja - az egész magyar reformirányvonal próbakövévé vált, s a miniszterelnök az országgyűlésben maga is egy túlhaladott modell jelképének nevezte az erőművállalkozást. Azt pedig, hogy az építkezést keresztül erőszakolják minden környezetvédelmi megfontolás ellenére is, antidemokratikusnak bélyegezte. Mindazok az újonnan alakult ellenzéki pártok és csoportok, amelyek a jövőre esedékes országgyűlési választásokon a kommunista párttal kívánnak versengeni a szavazatokért, mind erélyesen állást foglaltak a vállalkozással szemben. A Der Spiegel azonban úgy látja, hogy már a pártban is egyre erősebb az ellenállás, mivel tartanak attól, hogy a választásokon kudarc érheti a pártot. Nyers Rezső és Pozsgay Imre, az MSZMP két vezető reformere is a sztálinizmus emlékművének tartja a vízlépcsőtervet. A hamburgi hetilap itt említi meg, hogy ezzel szemben Grósz Károly, az MSZMP főtitkára még május elsején is egy tévé által közvetített vitában az építkezés folytatása mellett tört lándzsát költségvetési érvekre hivatkozva. Ám Németh Miklós miniszterelnök két héttel később már másként döntött, s ily módon a nyugatnémet hetilap értelmezésében lejáratta a pártvezetőt. Ez az eset a Der Spiegel szerkesztőjének szemében azt is mutatja, hogy a Kádár Jánost a párt élén tavaly májusban felváltó Grósz Károly befolyása fogyatkozóban van. (folyt.)
1989. május 22., hétfő 14:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|