|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
NSZk: sajtóvisszhang - kínai események (1. rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. május 21. vasárnap (MTI-tud.) - A pekingi eseményekről írva a Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy vélte, hogy az egész kommunista világ választás elé került. El kell dönteni, hogy miképpen lehet az embereknek nagyobb szabadságot és több jogot szavatolni, s a gazdaságot az állami bürokrácia nyűgeitől megszabadítani oly módon, hogy ne kockáztassák az egész hatalmi-politikai szerkezet szétrombolását.
,,Tűzhányón ülve,, című vezércikkében a Handelsblatt úgy véllte, hogy mivel sem a szovjet, sem a kínai vezetés nem gondol a szocializmus útjáról való letérésre, sőt egyelőre még a ,,vegyes gazdaságot,, is elutasítja, miközben azonban növekszik a társadalmi változások kikényszerítésére irányuló nyomás, a kommunista világban a nyugtalanság hosszú korszaka jósolható meg. Gorbacsov maga is azt mondta Kínában diákok kérdéseire válaszolva, hogy hasonló zavargásokat nagyon elképzelhetőnek tart a Szovjetunióban is. A Welt am Sonntag felhívta a figyelmet arra, hogy Kínában a mostani az első országos mozgalom azóta, hogy 1919-ben tiltakozás robbant ki a párizsi békeszerződés ellen, amelynek alapján Santung volt német gyarmatot japán kézbe adták. A mostani megmozdulás nem európai vagy amerikai értelemben vett alkotmánymozgalom, és nem olyan parlamenti demokrácia a célja, mint amilyenre jelenleg a keletközép-európai népek és talán az oroszok is törekszenek. Kínában ennek nincsenek meg a történelmi feltételei. A tiltakozás lényege szocialista, az uralkodó kisebbség elbürokratizálódása, népellenes önkénye, kiváltságai, a kereskedőréteg mérhetetlen meggazdagodása és az infláció következtében a városokban tapasztalható növekvő egyenlőtlenségek ellen irányul. (folyt.)
1989. május 21., vasárnap 16:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|