|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Grósz felszólalása a VSZ-ben
|
Grósz felszólalása a VSZ-ben SZER ---------------------------- München, 1989. május 19. Magyar híradó Az MSZMP Politikai Bizottsága támogatja a Varsói Szerződésen belül a demokrácia fejlesztését - mondta Grósz Károly pártfőtitkár. Emlegette az emberi jogokat is, majd pedig azt fejtette ki, hogy fel kell lépni a hadsereg és más fegyveres testületek depolitizálása ellen. Hogy a demokrácia fejlesztése és az MSZMP kizárólagos jelenléte a fegyveres testületeknél hogyan fér meg egymással, arra nem kaptunk magyarázatot. A pártfőtitkár még az is hangsúlyozta, hogy a fegyveres erők feladata a szocialista rend védelme. Mindez a Varsói Szerződés hadseregeinek politikai főcsoportfőnökei előtt hangzott el. Tamás Gáspár Miklós kommentárja következik: - Meglehetősen feltűnőnek tartom, hogy Grósz Károly egy olyan intézmény képviselői előtt tartotta helyesnek nyilatkozni, azaz a legfőbb politikai tisztek előtt, amely intézménynek meg kelle szünnie a hadseregben, és amelynek a megszüntetéséről már szó is volt. Ugyanis ez az intézmény, amely a Vörös Hadsereg megalakulása óta öregíti a fegyelmezést a kommunista világnézeti indoktrinációval(sic ) és adja meg azt a sajátos zamatot a kommunista hadseregeknek, amely egyéb a fegyveres erőkből hiányzik. Grósz Károly nem véletlenül választotta ki ezt a közönséget - fölteszem - arra, hogy elmondja gondolatait. Én azt hiszem, hogy a hadsereg a fegyveres erők depolitizálásának a visszautasítása arra utal, hogy Grósz Károly és frakciója nem hajlandó azokat a biztosítékokat megadni az ellenzéknek, az ország választópolgárainak, amelyekre véleményünk szerint szükség van ahhoz, hogy biztonsági érzülettel eltelve közeledjük a választási időpont felé. (folyt.)
1989. május 19., péntek
|
Vissza »
|
|
Grósz felszólalása - 1. folyt.
|
Szeretnék arra emlékeztetni, hogy az Ellenzéki Kerekasztal és az ellenzék különféle erői követeléseket támasztottak a párttal szemben az átmeneti korszak tekintetében. Ezek között a követelések között a legnépszerűbbek és a legfontosabbak voltak a parazitális szervezeteknek, elsősorban a munkásőrségnek és az MHSZ-nek a feloszlatását célzó követelések, továbbá éppen a hadsereg depolitizálása. Ha Grósz Károly úgy gondolja, hogy a hadseregnek és más fegyveres erőknek nem az országot kell védeniük, hanem az ő és barátai hatalmát - mert hiszen tulajdonképpen ezt jelenti a szocializmus vívmányai, mi egyebet jelent? -, akkor az azt jelenti, hogy más tervei vannak a demokratikus átalakításra, mint állítólag pártjának. Ha más tervei vannak, be kellene jelentenie, hogy melyek azok és nem kellene homályos fenyegetőzésekkel megerősítenie pozícióját egy pszichológiai és politikai vereség felé tartó közösségben. Azt hiszem, hogy ezekkel a módszerekkel, amelyekkel már régebben is megpróbálkozott, aligha fog sikert aratni. A demokratikus frázisoknak és a katonás fenyegetőzéseknek ez a váltogatása egészen bizonyosan nem fog népszerűséget szerezni Grósz Károlynak, és a leghatározottabban le kéne szokni erről. - Annál is inkább, mert véleménye nincs összhangban sem a miniszterelnökével, sem a honvédelmi miniszterével. A hadsereg vezető parancsnokainak és politikai munkatársainak mai tanácskozásán Kárpáti Ferenc azt mondta, a katonák támogatják a társadalomban zajló reformprogramot. Németh Miklós pedig úgy nyilatkozott, hogy a hadsereget semmilyen politkai erőnek nem szabad felhasználnia belpolitikai kérdések megoldására. Akkor mit keres az egyik párt a hadseregben? (folyt.)
1989. május 19., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Grósz felszólalása - 2. folyt.
|
A követelés, hogy a fegyveres testületek mindenfajta pártérdektől mentesek legyenek, nemcsak az ellenzék részéről fogalmazódik meg. Legutóbb is a Tolna megyei MSZMP és Ellenzéki Kerekasztal helyi szervezetei közösen egyetértettek ezzel. +++
1989. május 19., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|