|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A Kádár-korszak vége - spanyol és jugoszláv lap
|
Madrid, Belgrád, 1989. május 14. vasárnap (MTI-tud) - Vasárnap a vajdasági Magyar Szó s a madridi Diario 16 is átfogó kommentárban foglalkozik Kádár János szerepével, de ellentétesen ítéli meg a magyar vezető politikai életből történt távozását és életművét.
A Magyar Szó kéthasábos cikkében emlékeztet arra, hogy Kádár 1956 után ezzel a nevezetes mondatával hirdette meg a nemzeti összefogás új politikáját: ,, Aki nincs ellenünk, az velünk van,,. Ennek a politikának kétségkívül voltak eredményei - nemcsak a Rákosi-rendszer felszámolásában, hanem az ország új légkörének megteremtésében, az új gazdaságpolitikában, a világ felé történő nyitásban, s Kádárnak az európai közeledés Helsinkiben megkezdett folyamatában betöltött szerepe sem lebecsülendő. Erről nem szabad megfeledkezni, csak azért, mert a Szovjetunióban is nyíltan birálják a múltat, amely annyi megalkuvást kényszerített Kádárra. Ha a politika a lehetséges művészete, akkor Kádár napjaink egyik lenagyobb politikusa volt - írja a Magyar Szó. A Diario 16 című spanyol lap ezzel szemben meg nem nevezett szakértőkre véleményét ismerteti, s eszerint ,,Kádár János politikai halálára volt szükség ahhoz, hogy a kommunista párt sikerrel kereshesse új legitimitását, avagy újból fellelhesse szavahihetőségét,,. Teljes oldalas elemzésében a spanyol lap azt hangoztatja, hogy drasztikusan szakítani kellett a múlttal, s lehetetlenné vált Kádár János mégoly tiszteletbeli megmaradása is a párt vezetésében. A Diario-16 azonban idézi Major Lászlót, az MSZMP szóvivőjét is, aki szerint egyesek kizárólag személyes helyzetükre gondolnak és bizonyos sajtóbeli megnyilvánulások a bosszúvágyról tanuskodnak. Ha a megkezdett folyamat nem a közmegegyezést eredményezi, hanem kettéhasítja a társadalmat, akkor minden hiábavaló - írja Major Lászlóra hivatkozva a spanyol lap. +++
1989. május 14., vasárnap 13:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|