|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A Történelmi Igazságtétel Bizottság pályázati felhívása az 1956- os forradalom vértanúinak emlékművére (1. rész) (OS)
|
1989. május 12., péntek - Gyászunk és szolidarításunk jeléül emlékművet kívánunk állítani a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában az 1956-os forradalom utcai harcaiban elesetteknek, ártatlanul meggyilkoltaknak, és a forradalmat követő megtorlás minden áldozatának. A pályamű legyen összhangban a hellyel, ahová felállítják: azzal a temetői környezettel, melyet évtizedekig igyekeztek elzárni az emlékezők elől és szándékos elhanyagoltságban tartottak; mely a temetőárok szerepét játszotta, ahová a törvényen kívülieket temették el jeltelenül. A pályázat alapján felállítandó emlékmű az első jelképe annak, hogy a politikai önrendelkezés jogától megfosztott nemzet eltemetheti végre eddig temetetlen halottait, megadhatja a végtisztességet azoknak, akiket elsiratni sem lehetett. A munka menetében, a pályázat kiírásában és a pályaművek elbírálásában mindvégig érvényesülnie kell a legteljesebb nyilvánosságnak. Századokra szóló erkölcsi felelősséggel járó vállalkozásról van szó. A pályázat nyílt mindazok művészek számára, akik e pályázat célkitűzéseit a magukénak érzik. A zsűri - a kezdeményezés jogán - külön is felkérte az alábbi művészeket a részvételre: Bachman Gábor, Bakos Ildikó, Berczeller Rudolf, Bocz Gyula, Bukta Imre, Csutoros Sándor, Deim Pál, El Kazovszkij, Farkas Ádám, Galántai György, Gulyás Gyula, Haraszty István, INCONNU-csoport, Jovánovics György, Keserű Ilona, Lugossy Mária, Melocco Miklós, Pauer Gyula, Rajk László, Samu Géza, Sass Valéria, Schrammel Imre, Schwierkiewicz Róbert, Szalay Tibor, Szőllősy Enikő, Tornay Endre András, Várnagy Ildikó, Vigh Tamás. A részletes pályázati kiírás 1989. május 28-ig kérhető levélben a pályázat szervezőinél (Történelmi Igazságtétel Bizottsága, Pályázati Titkárság, 1251 Budapest, Pf. 33.) A Történelmi Igazságtétel Bizottsága a jelentkezési határidőt követő napokban a pályázaton résztvevők nevét nyilvánosságra hozza. A pályázatra jelentkező művészek pályamunkájukat - a mű kisméretű modelljét vagy tervét - 1989. október 2-ig adhatják át a Történelmi Igazságtétel Bizottsága által a későbbiekben közölt címen. A pályaműveket a magyar képzőművészet szakértőiből és a szellemi élet más területeinek képviselőjéből álló, a Történelmi Igazságtétel Bizottság által felkért zsűri bírálja el. (folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 15:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|