 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
Országggyűlés - harmadik nap (1. rész)
|
1989. május 12., péntek - Az Országgyűlés májusi ülésszaka pénteken interpellációkat és kérdéseket tárgyalt. Az elnöklő Jakab Róbertné felhívta a figyelmét az új minisztereknek arra a házszabályban adta lehetőségre, hogy az interpelláltnak joga van a választ 30 napon belül írásban közölni. Több interpellációt ugyanis még a korábbi miniszterekhez nyújtottak be a képviselők.
Ezt követően Szalai Géza (Budapest, 20. vk.), a Ganz
-----------
Szerszámgyár Vállalat vésnök szakmunkása interpellált az
igazságügyminiszterhez a Büntető Törvénykönyv módosítása, a jelenleg
érvényben lévő halálbüntetés eltörlése tárgyában. Hangoztatta, hogy
az emberi humánum eszméinek maradéktalan megvalósítása és az emberi
jogok egyetemes nyilatkozatában foglaltak következetes alkalmazása
megköveteli, hogy hazánkban békeidőben egyszer s mindenkorra
töröljék el az ítélkezésből a halálbüntetés intézményét. A
halálbüntetés eltörlésével egyidejűleg javasolta, az életfogytiglani
szabadságvesztés büntetése esetén a feltételes szabadlábra bocsátás
jelenlegi idejének megduplázását, 40 évre való felemelését.
Kulcsár Kálmán válaszában szólt arról, hogy ha Magyarország
Európa szerves része kíván lenni, akkor azokat a feltételeket,
amelyek ezzel járnak, vállalnia kell. Ezért nem vitatta a
halálbüntetés eltörlésének szükségességét. Amíg az ezzel kapcsolatos
vita nem zárul le, s a Parlament nem jut megfelelő döntésre, addig
is tenni kell bizonyos lépéseket. A tárca jelenlegi elképzelését
vázolva elmondta, hogy a közvélemény a politikai bűncselekmények
esetében biztosan nem fogadja el a halálbüntetést. A miniszter ezzel
egyetértett, rámutatva, hogy politikai kultúránkban negatív
vonásokat erősít ez a rendelkezés, amely alkalmas arra, hogy
politikai vitákat bírósági ítélettel zárjanak le. A kormány a
Parlament legközelebbi ülésszakára törvényjavaslatot terjeszt be,
amely az úgynevezett állam elleni bűncselekmények esetében
kiszabható halálbüntetés lehetőségét kívánja megszünteti.
(folyt.köv.)
1989. május 12., péntek 10:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|