 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - második nap (10. rész)
|
Az iskolai nevelő-oktató munka ma nem képes a társadalmi
esélyegyenlőtlenség csökkentésére, a tömeges méretű
tehetséggondozásra - jelentette ki. Nem sikerült az oktatás és a
gazdaság távlati követelményeinek összekapcsolása, ezért az oktatás
nem vált hatékony megalapozójává a gazdasági fellendülésnek, a
szerkezetváltást szakemberek képzésével segítő támogatójának.
A gazdaságosabb termelés, a szerkezetváltás nem kívánt, de
szükségszerű következménye a munkanélküliség növekedése, amely az
ifjúságot az elsők között sújtja. 1986-ban 3600, 87-ben 4700 fiatal
nem tudott elhelyezkedni. Helyzetük azért is nehéz, mert
többségüknek nincs megfelelő szakképzettsége.
Különösen súlyos feszültséget jelenthet az 1991-95 közötti
időszak, amikor majd a nagy létszámú korosztályok munkába állnak.
Számuk évente váhatóan 160-170 ezer között alakul. A legsúlyosabb
gondok, a szakképzettség nélküli, az általános iskolából kimaradó, a
tovább nem tanuló, a középiskolát nem végzett, valamint a családi
háttér nélküli és a fogyatékos fiataloknál várhatók.
Áttörést ebben a helyzetben az oktatási rendszer
tartalmi-szerkezeti változása jelenthet. Az átképzési támogatás, a
vállalkozás ösztönzése, a közhasznú munkák szervezése, külföldi
munkavállalás lehetőségének bővítése jelentős erőfeszítés ugyan, de
nem hozhat átfogó megoldást. Különösen azért nem, mert a
legkiszolgáltatottabb rétegnek nem ad gyógyírt, de
munkanélkülisegélyt sem, mert a pályakezdőket ez a jog nem illeti
meg - tette hozzá.
Az államtitkár a feszítő gondok között szólt a lakáshoz jutás
nehézségeiről. Mint mondta, az elmúlt években a kétszámjegyű
infláció hatására a lakásárak jelentősen - évi több százezer
forinttal - növekedtek. Csökkent az állami bérlakás-építés aránya. E
feszültségek a fiatalok lakáshoz jutási esélyeit minimálisra
csökkentették. A családi segítséggel számolni nem tudók
lakásszerzési esélye kilátástalanná vált. Deák Gábor a gondok
ismeretében halaszthatatlannak ítélte a lakásgazdálkodás egész
rendszerének korszerűsítését.
Az Ifjúsági Törvény végrehajtásáról szólva hangoztatta, hogy a
törvény a maga idejében progresszív szerepet játszott, végrehajtása
során azonban kiderült: felemás szabályozás született. Túlzott
illúziók fűződtek e jog mindenhatóságához. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 12:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|