|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (30. rész)
|
Az Országgyűlés ezután - a soros elnök, Horváth Lajos indítványára - együtt tárgyalt az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatról, valamint a Minisztertanács tagjainak és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvénymódosító javaslatról. Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.) ügyvéd, az Országos Ügyvédi ------------ Tanács elnöke, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja, a javaslatok előterjesztője emlékeztetett arra, hogy a Parlament alig néhány hete vitatta meg az új Alkotmány szabályozási elveit. Ennek részeként döntött a hatalmi ágak szétválasztását felvázoló elvek elfogadásáról, mert megértette: a pluralisztikus parlamentáris rendszer keretei között csak e jól bevált, klasszikus elv gyakorlati megvalósulása akadályozhatja meg az egyközpontú, ellenőrizhetetlen hatalom gyakorlását. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy nem elég csupán a gyakorlatban megvalósítani a hatalmi ágak megosztásának elvét, hanem az elkülönült ágak egymás közötti egyensúlyát is meg kell teremteni. Erre garanciát jelenthet a Parlament és a végrehajtó hatalmat gyakorló kormány között - a bizalmi viszony megrendülése esetére - a bizalmatlanság, illetve a bizalom felvetésének jogilag szabályozott intézménye. Az egységes államhatalmat deklaráló Alkotmány elvi jelentőségű ,,lebontása,, már megkezdődött az alkotmánybíróság intézményének az Alkotmányba építésével. A bizalmatlansági indítvány beépítése ugyancsak halaszthatatlan lépés, ezt a többpártrendszerre való áttérés is egyértelműen indokolttá teszi. A jelenlegi változó, demokratizálódó politikai rendszerben a Parlamentnek - az átmeneti időszak törvényalkotó munkájában - az új alkotmány-felfogás szellemét kell érvényesítenie. Nem kodifikálhatja csupán a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványt, mert a hatályos alkotmány a kormánynak és egyes tagjainak Parlament előtti, Alkotmány előtti felelősségét határozza meg. Az egyes miniszterekkel szembeni bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetősége ezért nem zárható ki. A bizalmatlansági indítványt véglegesen természetesen majd az új Alkotmányban szabályozzák. Az intézményre viszont, mint a demokratikus hatalomgyakorlás alkotmányos intézményére, már a jelenlegi politikai viszonyok között is feltétlenül szükség van. A bizalmatlansági indítvány felvetésének és az ezzel kapcsolatos eljárási módnak a szabályozásával kapcsolatban Horváth Jenő elmondta: a bizalmatlansági indítványt előterjesztő képviselők számának meghatározására az előterjesztés két alternatívát jelöl meg. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 17:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|