|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Schöpflin Györggyel - 2. folyt.
|
- Végül pedig azt szeretném megkérdezni, hogy Kádárt sokan ugye úgy látják, mint egy nagyon okos és nagyon ravasz politikust, aki tudta, hogy hogyan lehet manőverezni Kelet felé, Nyugat felé is, és igyekezett annyi függetlenséget biztosítani Magyarországnak a Szovjetuniótól, amennyi az adott helyzetben lehetséges volt. Mennyire reális ez a kép? - Ez a kép egy ideig reális volt, talán a 70-es években még volt benne valami realitás, de egyreinkább úgy nézett ki, hogy itt inkább homlokzatokról van szó, látszatokról és a valóság máshol rejlett a 70-es és 80-as évek Magyarországában. Tehát például a lavirozás Kelet és Nyugat között. Igen, abból a szempontból Kádár politikája nagyon sikeres volt. Ő kialakított egy koncepciót, hogy Magyarország hogyan szerepeljen Nyugaton, és ezt hosszú ideig a Nyugat el is fogadta, de azért egy idő múlva a valóság utóléri a látszatot és szerintem ez történt 85-86-87-ben. Ugyanakkor Kádár szerintem nagyon sikeres volt a magyar közvélemény szemében körülbelül 81-82-ig, amikor bekövetkezett a gazdasági válság és az életszinvonal romlása, akkor ez már Kádár tekintélyét is kikezdte. Tehát tulajdonképpen ha igazán ravasz politikus lett volna, akkor 81-82-ben mond le, és akkor az utókor úgy könyveli el, mint a XX. század legnagyobb magyar államfiát. +++
1989. május 9., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|