|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZMP MKKE Reformkörének állásfoglalása (1. rész) (OS)
|
1989. május 9., kedd - Az MSZMP Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Reformköre a következő állásfoglalást juttatta el az Országos Sajtószolgálathoz. Napjainkban mind több MSZMP Reformkör alakul. Úgy véljük ennek alapja, hogy az MSZMP válságba került, a szétesés állapotában van: tagjait lelkiismereti válság gyötri, jelentős hányada identitászavarral küzd, sokaknak ideológiai meggyőződése omlott össze. Mások politikai fenntartásuk miatt szembekerülnek a Központi Bizottság döntéseivel, még többen sodródnak és nem kevesen várják mi történik, hogyan alakul a párt és a társadalom sorsa. Az MSZMP Központi és Politikai Bizottsága, valamint a kormány ,,stabilizációs és kibontakozási programjával,, együtt képtelen úrrá lenni a kialakult helyzeten. Értékeléseik, feladatmeghatározásaik, intézkedéseik totális zavarodottságot mutatnak. A hatalom bomlik, a válság tovább mélyül, az adósságállomány és az infláció nő, az életszínvonal csökken. A lakosság elkeseredettsége fokozódik, mert úgy érzi, a Grósz Károly vezette kormány, majd a párt egyszerűen becsapta, manipulálja. A dolgozók eleddig szótlanul viselték azokat a terheket, amelyeket azért vállaltak, hogy a gazdaság megindulhasson a kibontakozás felé. A párt vezetése és a kormány a régi ideológia és az örökölt gazdasági struktúra, a lobbyk foglya. A politikai rendszer átépítésével kapcsolatos döntések - mint például a többpártrendszerre való áttérés - a párt legfelsőbb vezetésétől azt kívánták volna, hogy lépéseket tegyen egy versenyhelyzetben is helytálló párt létrehozásáért. Többek között elmulasztotta, hogy követelményt támasszon a párttagsággal szemben. De azt is elmulasztotta, hogy a KB tagjait felszólítsa: aki felelősnek érzi magát, akár döntéseivel vagy hallgatásával a jelenlegi helyzetért, ha nem tud Saulusból Paulussá válni, az mondjon le. Olyan fordulatot, mint amilyenre szükség van, lehetetlen a régi káderekkel, a régi Központi Bizottsággal végrehajtani. Ebben a helyzetben a múlt minden terhével következetesen szakítani tudó, a párt reformtörekvéseit következetesen felvállaló egészséges erők tömörítésére van szükség. Ennek célja, hogy a reformerők hatással legyenek az MSZMP egészére, segítsék elő, hogy az MSZMP következetes reformpárttá váljék. Nemkülönben legyen hatással a társadalmi, gazdasági, politikai folyamatokra, intézményekre. Ugyanakkor az egyetemünkön működő pártszervezetet tegyük az MSZMP egyik karakterisztikus reformbázisává. (folyt.köv.)
1989. május 9., kedd 17:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP MKKE Reformkörének állásfoglalása (2. rész) (OS)
|
A reformretorika elterjedtsége szükségessé teszi annak megfogalmazását, mit értünk a reform fogalmán. Ezzel kapcsolatban felmerül, hogy a sztálinista társadalmi berendezkedés megreformálható-e? Véleményünk szerint nem A mi felfogásunkban a reform a társadalom és benne az MSZMP gyökeres, forradalmi átalakítását jelenti. Ennek feltétele, hogy a párttagság megszabaduljon az előző korszak sztálinista ideológiájától. Reformfelfogásunk tartalma és célja a vegyes tulajdonra épülő, a világgazdaságba integrált, hatékony piacgzdaság megteremtése és az erre épülő pluralista, többpártrendszeren alapuló, demokratikus jogállamiság kialakítása, a gazdaság hatéknyságával összefüggő, általa megalapozott szocialista értékek, követelmények és eszmények kialakulásáért küzd, mint például a társadalmi igazságosság, az esélyegyenlőség, a szolidarítás, az emberi képességek kifejlesztése, az önmegvalósítás lehetősége stb.Az egyéni, az intézményi, a társadalmi szabadság biztosítása az egyetemes emberi jogok alapján. Nézetünk szerint ezekben foglalható össze tömören a demokratikus szocializmus tartalma, amit célként tételezünk. A magyar reformkísérlet példa nélkül álló, történelmi jelentőségű folyamat. Téves az az elképzelés, hogy a folyamatban lévő reform felülről kezdeményezett és irányított átalakulás. Valójában alulról jövő kezdeményezésként indult, feszítő nyomást gyakorló erőként fennmaradt és tovább erősödik. Ma a reformmozgalomnak, a reformerőknek fokozódó mértékben kell hatást gyakorolni a társadalomra, az MSZMP-re, fent és lent egyaránt. A felülről vezényelt és alul várt reform képlete hibás, minden eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a reformot, mint a párt és a társadalom gyökeres átalakulását alulról, tömegerővel kell kikényszeríteni. A reformkörök mozgalmának éppen ez az alapvető feladata. Reformelképzeléseink platformként való megfogalmazása akkor lehet sikeres, ha néhány alapkérdésben hasonló, vagy közel azonos álláspontot alakítunk ki: 1. Az MSZMP szétesését sokan elkeseredetten, kudarcélményként fogják fel. Ez természetes következménye a sztálinista párt gyakorlatában és ideológiájában végbemenő gyökeres változásoknak, valamint annak a zsákutcának, amibe a társadalom került. 2. A formáció, elméletileg felfogott szocializmus, mint társadalmi gazdasági berendezkedés eleddig sehol sem létezett és nem létezik, jövőjét tekintve pedig utópia. Ugyanakkor a szocializmus mint eszmei áramlat, a szocializmus mint mozgalom, amely küzd a szocialista értékek, eszmények érvényesüléséért, ez (folyt.köv.)
1989. május 9., kedd 17:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP MKKE Reformkörének állásfoglalása (3. rész) (OS)
|
lehet az MSZMP reális programjának lényege. Ebben az értelemben vállaljuk a demokratikus szocializmust. 3. A reformpárt kialakulása a párttagság egyéni katartikus átalakulása útján mehet végbe (a damaszkuszi úton mindenkinek végig kell menni). Minden párttag felelős autonóm, szuverén szubjektummá kell váljon 4. Ahogy annak idején a szociáldemokrata pártok a társadalmi történelmi feltételek alapján a bádesbergi fordulatot, új programot teremtve végrehajtották, úgy a kommunista tipusú pártoknak is az új világhelyzetnek megfelelő fordulatra van szükségük. 5. Történelmi utunk, a múlt nem egyszerűen egy előző korszak, vagy korszakok megtörtént eseményei, hanem - sajnos - napjaink és a közvetlen jövő nyomasztó terhei. Nem vállalható elhatárolódást kíván: - az 1945 után népi forradalomban kialakult demokratikus hatalom kisajátítása a négyek által (Rákosi, Gerő, Farkas, Révai); - a szocialista építés megkezdése, benne a sztálini társadalom berendezkedés másolása: hiba mert úttévesztés, hiba mert erőszakolt, hiba mert feltétel nélküli; - a két munkáspárt egyesülése, illetve a Szociáldemokrata Párt beolvasztása többi párt felszámolása; - az osztályharcos ideológia gyakorlati következményeitől, benne a gyakorlatban érvényesülő értelmiségi politikától nemcsak el kell határolódni, hanem bocsánatot kell kérni a néptől; - 1956 értékelésével kapcsolatban nem fogadható el a ,,népfelkeléssel kezdődött, a végén ellenforradalommá vált,, megfogalmazás (helyette a forradalomra kell tenni a hangsúlyt); - az 1968-as csehszlovákiai reformfolyamatban vállalt negatív szerepünk (a hivatalos értékelést felül kell bírálni); 6. A ,,szocializmus építésében,, elért eredmények mellett hibák halmozódtak fel, torzulások következtek be, de nem került sor kijavításukra. Miután nem szocializmus épült, a hibák sem a szocializmus hibái. Itt szembe kell nézni az évtizedeken át terjesztett, uralkodó, hivatalos ideológiával, mint hamis tudattal. 7. Ki kell mondani: a formáció elméleti szocializmus - történelmi zsákutca. Következésképp szocializmust hirdetni, írni a zászlónkra és így indulni a választásokon egyértelmű a katasztrófa-politikával. (folyt.köv.)
1989. május 9., kedd 17:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az MSZMP MKKE Reformkörének állásfoglalása (4. rész) (OS)
|
8. Ki kell dolgozni, illetve fel kell gyorsítani a párt átalakítási reformprogramjának elkészítését a társadalom egészére és minden részterületére. 9. Még a választások előtt sürgősen pártértekezletet kell összehívni, biztosítva, hogy a résztvevők reformelkötelezettek legyenek, lehetőleg ne terhelje őket a múlt ideológiai öröksége. (OS)
1989. május 9., kedd 17:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|