|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés májusi ülésszakának napirendje (1.rész)
|
1989. május 9., kedd - Szerdán délelőtt 10 órakor megkezdi munkáját az Országgyűlés májusi ülésszaka. A törvényhozókat - alkotmányos jogával élve - Szűrös Mátyás, a Ház elnöke hívta össze.
A májusi ülésszak előreláthatólag csütörtökön záruló első fordulójának munkanapjai intenzív törvénykezéssel telnek. Az elmúlt hónapok feszített ütemű törvényalkotói tevékenységének szerves részeként számos jogszabály-módosítási indítvány kerül a Parlament elé. A legjelentősebb indítványok között a testületre vár az Alkotmány kiegészítésére vonatkozó tövényjavaslat tárgyalása, illetve ezzel szoros összefüggésben annak a csaknem másfél évtizedes törvénynek a módosítása, amely a kormány tagjainak és az államtitkároknak a felelősségéről szól. E két módosítási tervezettel összhangban megújulnak maguk a Házszabályok is. A jelentőségüknél fogva a napirend élére sorolt jogszabály-változások egy új, jelentős jogintézmény megszületését teszik lehetővé. Az állami élet szabályrendszerébe újonnan beépülő bizalmatlansági indítvány, illetve ennek fordítottja, a bizalmi szavazás már a készülő új alkotmány szellemét tükrözi. Bevezetését a szakemberek a hatalmi ágak megosztására épülő államszervezet fékek és ellensúlyok rendszerének egyik fontos új elemeként értékelik. Az előkészítés során legtöbb vitát éppen az a feszültség éleztette, amely a modern államszervezési elveket tükröző jogintézmény és annak jobbára még változatlan jogi, társadalmi környezete között keletkezik. A tervezet kimunkálására vállalkozó jogi bizottság a problémák ellenére úgy határozott, hogy a módosító indítványokat az Országgyűlés elé terjeszti, mert az új jogintézményre feltétlenül szükség van a Parlament és a kormány kapcsolatának szabályozásában. A bizottság az indítvány több előírásával kapcsolatban a vitákat is tükröző alternatív javaslatot terjeszt a törvényhozók elé. Így például a bizalmatlansági szavazás elrendeléséhez szükséges arányt a megválasztott képviselők számának egynegyedében, illetve egyötödében javasolja megállapítani. Ajánlásaik közé tartozik, hogy a beterjesztett indítványokról öt napon túl, viszont 15 napon belül döntsenek a képviselők, s a bizalmat vesztett kormány utódját legkésőbb 60 nap elteltével válassza meg az Országgyűlés (folyt.köv.)
1989. május 9., kedd 14:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|