Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › november 29.
1989  1990
1990. szeptember
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1990. október
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1990. november
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása

"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan - a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem. "
Amerika Hangja, Esti híradó:

Rabár Ferenc lemondása

"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben sem érezhette magát túlzottan kompetensnek. Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja, amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de amelyben egyelőre még nincs kormányegység. Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is beleszámítva. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó, és nem két ember vitájáról."

Az Országgyűlés májusi ülésszakának napirendje (1.rész)

1989. május 9., kedd - Szerdán délelőtt 10 órakor megkezdi munkáját az Országgyűlés májusi ülésszaka. A törvényhozókat - alkotmányos jogával élve - Szűrös Mátyás, a Ház elnöke hívta össze.

A májusi ülésszak előreláthatólag csütörtökön záruló első
fordulójának munkanapjai intenzív törvénykezéssel telnek. Az elmúlt
hónapok feszített ütemű törvényalkotói tevékenységének szerves
részeként számos jogszabály-módosítási indítvány kerül a Parlament
elé. A legjelentősebb indítványok között a testületre vár az
Alkotmány kiegészítésére vonatkozó tövényjavaslat tárgyalása,
illetve ezzel szoros összefüggésben annak a csaknem másfél évtizedes
törvénynek a módosítása, amely a kormány tagjainak és az
államtitkároknak a felelősségéről szól. E két módosítási tervezettel
összhangban megújulnak maguk a Házszabályok is.

    A jelentőségüknél fogva a napirend élére sorolt
jogszabály-változások egy új, jelentős jogintézmény megszületését
teszik lehetővé. Az állami élet szabályrendszerébe újonnan beépülő
bizalmatlansági indítvány, illetve ennek fordítottja, a bizalmi
szavazás már a készülő új alkotmány szellemét tükrözi. Bevezetését a
szakemberek a hatalmi ágak megosztására épülő államszervezet fékek
és ellensúlyok rendszerének egyik fontos új elemeként értékelik.

    Az előkészítés során legtöbb vitát éppen az a feszültség
éleztette, amely a modern államszervezési elveket tükröző
jogintézmény és annak jobbára még változatlan jogi, társadalmi
környezete között keletkezik. A tervezet kimunkálására vállalkozó
jogi bizottság a problémák ellenére úgy határozott, hogy a módosító
indítványokat az Országgyűlés elé terjeszti, mert az új
jogintézményre feltétlenül szükség van a Parlament és a kormány
kapcsolatának szabályozásában. A bizottság az indítvány több
előírásával kapcsolatban a vitákat is tükröző alternatív javaslatot
terjeszt a törvényhozók elé.

    Így például a bizalmatlansági szavazás elrendeléséhez szükséges
arányt a megválasztott képviselők számának egynegyedében, illetve
egyötödében javasolja megállapítani. Ajánlásaik közé tartozik, hogy
a beterjesztett indítványokról öt napon túl, viszont 15 napon belül
döntsenek a képviselők, s a bizalmat vesztett kormány utódját
legkésőbb 60 nap elteltével válassza meg az Országgyűlés (folyt.köv.)


1989. május 9., kedd 14:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD