|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Nyílt levél az országgyűlési képviselőkhöz (OS)
|
1989. május 8., hétfő - Tisztelt országgyűlési képviselők A Minisztertanács 1989. április 27-i ülésén megvitatta a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvényjavaslatot. A kormányszóvivői tájékoztatón jelen volt Sárközy Tamás igazságügyi miniszterhelyettes, aki - a sajtó tájékoztatása szerint - a következőt mondta: ,,A földtörvény módosítása megszünteti a tulajdonjog és a kezelői jog irreális szétválasztását. A törvénytervezet úgy rendelkezik, hogy az állami tulajdon a jelenlegi kezelőre legyen átírva.,, A tulajdonjog jelzett módon való rendezését a miniszterhelyettes ugyan az átalakulási törvénnyel kapcsolatban - tehát vélhetőleg a gazdálkodó szervezetek esetében - tartja fontosnak, de a konkrét megfogalmazás, amely a sajtótudósításban szerepel, nem tesz különbséget a kezelői joggal rendelkezők között. Ezzel nyitva hagyja azt a kérdést, hogy ugyanez történik-e a társadalmi szervezetek kezelésében, illetve társadalmi szervezetek gazdálkodó szervezeteinek (vállalatainak) kezelésében levő ingatlanok esetében is. A földtörvény olyan módosításának lehetősége, amely az állami tulajdonú ingatlanok tulajdonjogát a társadalmi szervezetekre mint jelenlegi kezelőkre írná át, aggodalommal tölt el minket. Ezért tartjuk fontosnak felhívni az önök és a közvélemény figyelmét az alábbiakra: 1. A földtörvény módosítását mi is szükségesnek tartjuk. Úgy azonban, hogy ne adjon módot a tulajdonjoggal való olyan erkölcstelen manipulációkra, mint például a szegedi vagy a bajai KISZ-iskolák botrányos ügyei. 2. Azt tartjuk erkölcsös és társadalmilag igazságos megoldásnak, hogy a társadalmi szervezetek (vagy ezek gazdálkodó szervezeteinek) kezelésében levő állami tulajdonú ingatlanok tulajdonjogát törvény zárolja, majd a választások után az új Parlament hozzon törvényt ezek tulajdonjogáról, illetve társadalmi hasznosításáról. 3. Kívánatos, hogy ez az új törvény ezeknek az ingatlanoknak egy jelentős részét a helyi önkormányzatok tulajdonába adja, annak érdekében, hogy ezek társadalmi hasznosításáról helyben, már megfelelő időben nyílt társadalmi vita alakulhasson ki. Szükségesnek tartjuk az ingatlannyilvántartásról szóló 1972. évi 31. számú törvényerejű rendelet módosítását is. Úgy, hogy az a társadalmi szervezetek és nem a honvédelmi célú (vagy más, az állam biztonsága szempontjából a titkosítást indokolttá tevő esetben) állami tulajdonú ingatlanok nyilvántartását megkötés nélkül nyilvánossá tegye. Szegedi Ellenzéki Kerekasztal (os)
1989. május 8., hétfő 13:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|