|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Válasz a hallgatóknak
|
SZER --------------------- München, 1989. május 06. (Láng Júlia) Hallgatók fóruma Mielőtt folytatjuk a múlt héten elkezdett sorozatot, - a hallgatók érdeklődésének megfelelően Kéry tamás teszi fel a kérdéseket a bős-nagymarosi építkezésről Lipták Bélának, a Yale Egyetem professzorának, - helyesbítenem kell a Magyar Környzetvédelmi Alap Budapesten terjedő röplapját. Tehát ez a sorozat nem szerdán, hanem szombat-vasárnaponként a Hallgatók fóruma keretében hallható. A röplapon megadott telefonszám is téves. Akit a sorozat hangszalagja vagy kézirata érdekel, az üzenetrögzítőnk telefonszámán közölje kérését. A telefonszámokat a műsor végén megadjuk. A mikrofonnál Kéry Tamás. Lipták Bélával, a Magyar Környezetvédelmi Alap elnökével beszélgetünk, ebben a hetente azonos időben folytatandó sorozatban. Mondanál valamit szomszédaink érdekeiről és a velük aláírt szerződésekről? - Kezdjük talán a csehszlovákiával 1977 szeptember 16-án Kádár János és Husak Gustav által elfogadott és miniszterelnökeik által aláírt, majd 1983-ban módosított szerződéssel. Ez kimondja, hogy a két ország azonos arányban osztozkodik az építkezés költségein, majd később a termelt áramon is, ugyan a Bősön termelt áram a csehszlovák áramelosztó rendszerbe, cseh felügyelet alá kerül. Mivel a szerződés a végzett munka arányában szabja meg az áram elosztását, így ha Nagyamaros nem épül meg, úgy az 50-50 százalékos áramelosztást meg kell majd változtatni 40-60 vagy 35-65 arányra. Csehszlovákia kormánya több okból szorgalmazza a vízlépcső megépülését. Ezek közül a Pozsony alatti kikötő létrehozása és az áramtermelés növelése Csehszlovákiának valódi érdekei. Sajnos Husak más okokból is erőszakolta a vízlépcső megépülését. Ilyen a Duna 30 km-es szakaszának megszerzése. Ez a területfoglalási precedens ugyanúgy jóváhagyás nélküli határmódosítást jelent, mint a Dunakiliti tavat szétválasztó új határ létrehozása. A Dunakilitinél létrehozandó mesterséges tó pedig valójában azért szükséges, hogy később megépíthessék a Dunát a Balti-tengerrel összekötő, Duna-Morva-Elba-Odera csatornát. Végül el kell ítélnünk azt a tervet is, hogy a termelt áramra ipart és az iparra szlovák munkásságot telepítenének erre a magyarok lakta mezőgazdasági területre. (folyt.)
1989. május 6., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|