|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Piacgazdaság, versenyszabályozás - Medgyessy Péter előadása a szegedi vándorgyűlésen (1. rész)
|
1989. május 5., péntek - A Magyar Közgazdasági Társaság statisztikai szakosztályának gazdaságstatisztikai és üzemgazdasági szekciója, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei szervezete rendezésében kétnapos vándorgyűlés kezdődött pénteken Szegeden, az ifjúsági házban. A piacgazdaság és a versenyszabályozás kérdéseivel foglalkozó tanácskozáson ,,a piacgazdaság feltételei és perspektívái Magyarországon,, címmel Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes tartott megnyitó előadást. Visszatekintve a magyar gazdaság elmúlt évtizedére, hangsúlyozta, hogy a válság gyökerei a hetvenes évek elejére-közepére nyúlnak vissza. A számunkra katasztrofális következményekkel járó folyamat összefüggött az akkori idők felerősödött reform-ellenes intézkedéseivel. Néhány olyan súlyos gazdaságpolitikai hibával is, amelyek öröksége - bármilyen döntés szülessék is - a jelen gazdaságvezetést és természetesen a mostani generációt terheli.
A legközelebbi múlt is ellentmondásos - mondotta a miniszterelnök-helyettes. A részleges gazdasági reformokat az időről időre rendszerint késleltetetten végrehajtott engedmények jellemezték. A sokat emlegetett strukturaváltáshoz, a válságból való kilábalás tartós megalapozásához nem jutottunk közelebb. A gazdaságban a pazarlás, a fokozódó műszaki-technikai lemaradás ma már a széles közvélemény számára érzékelhető mindennapi tény. Nem pusztán szófordulat, hogy válságról és nem kritikus, válságközeli helyzetről beszélünk. Fel kell végre ismernünk, hogy a gazdaságra leszűkített, s azon belül végrehajtott részleges, felemás reformokkal nincs esély arra, hogy megállítsuk a világ perifériájára sodródásunkat - hangoztatta az előadó, majd beszélt arról; úgy a holtpontról való kimozduláshoz szükséges strukturaváltást olyan körülmények között kell megindítani, amikor viszonylag rövid idő - 1991-92 - áll rendelkezésre az eladósodási folyamat megállítására. Ez nem zárja ki, hogy gazdaságunk versenyképesebbé tételéhez külső erőforrásokat vegyünk igénybe; ez azonban csak müködő tőke lehet és nem hitel. Azért is támogatják a nemzetközi vegyesvállalatok alapítását vagy külföldi tőke részvételét gazdaságunk újjáépítésében, mert az élénkülő nemzetközi érdeklődés új külföldi piacokat tárna fel. (folyt.köv.)
1989. május 5., péntek 17:54
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|