|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság nyílt levele az Országgyűléshez (1. rész) (OS)
|
Budapest, 1989. április 30., vasárnap - A természeti környezet és a nép, az ország érdeke ellentétes a vízügyi ágazat érdekeivel, a környezetvédelem összeférhetetlen a vízgazdálkodás mai gyakorlatával. A vízügyi ágazat a maga öncélú és az országra, a népre rendkívül káros munkáját hasznosnak, sőt környezetkímélőnek kiáltja ki. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter pedig egy évtizedekig tartó környezetromboló programot valósít meg. A bős-nagymarosi vízlépcső nemcsak a vízügyi szolgálat egyéb kötelezettségeitől vonja el az emberi és anyagi erőket, hanem a természet- és környezetvédelemtől is. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minsiztérium a környezet rovására váltja valóra a vízügy céljait. Mindezt jól szemlélteti a KVM-nek a Magyarország környezeti állapotáról kiadott vitaanyaga (Magyar Hírlap, 1989. január 25.). A Duna Kör válaszából (Magyar Hírlap, 1989. április 22.) is látható, hogy a KVM a kérdéseket helytelenül, nem célravezetően teszi fel. A mai botrányos gyakorlatra jellemző példa: már 1952-ben felvetődött egy visegrádi vízerőmű terve. (Akkor a bősi erőműről még szó sem volt.) A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerre vonatkozó szerződést Lázár György a nép és az Országgyűlés megkérdezése nélkül írta alá 1977-ben. A BNV-ről a hosszú évekig tartó hírzárlat miatt jóformán semmit sem tudhatott az ország. A magyar népnek, Magyarországnak az érdekeit megcsúfoló mű épül, a lakosság egyre inkább tiltakozik. A KVM, élén a miniszterével, manipulálja az Országgyűlést, a hatóságokat, a társadalmat, és nem veszi figyelembe a többi ágazat, sőt a Magyar Tudományos Akadémia véleményét sem. Sok kérdésre máig sincs válasz, így arra sem, hogy mi lesz a mérgező szennyvíziszappal, hogy tönkremennek a termőföldek, hogy kipusztulnak a halak, hogy Szigetköz, meg Csallóköz alatt lévő rengeteg ivóvíz még jobban elszennyeződik, sőt hogy a visegrádi duzzasztógát földrengésveszélyes helyen épül. Nagymaroson legalább tízmillió forintot pazarolnak el naponta. A vízügyesek a bírálatokat a saját illetékességi körükbe való beavatkozásnak minősítik, magukat azonban minden más szakmában is csalhatatlannak tartják. A vízek kisajátításával hűbérurak gyanánt uralkodnak az egész országon. Ezzel állandóan növelik a politikai feszültséget. A környezetrombolás bevált módszere: szép csendben elkezdik az építkezést, aztán amikor a nép tiltakozik, akkor az addig elköltött sok pénzre hivatkoznak, hogy most már nem szabad veszni hagyni a megkezdett munkát. (folyt.köv.)
1989. április 30., vasárnap 18:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság nyílt levele az Országgyűléshez (2. rész) (OS)
|
(A Drávára, valamint a Dunára tervezett további vízlépcsők ügyét sem verik majd dobra.) Az ismert előzmények után ki veszi komolyan azt az igéretet, hogy addig nem kezdik meg a bősi erőmű csúcsüzemét, amít hiányoznak a megfelelő szennyvíztisztítók? Ki hiszi el, hogy a gyöngyösoroszi ólomfeldolgozót nem fogják működtetni, ha a próbaüzemben mért szennyezés nagyobb lesz a megengedhetőnél? Önálló, minden más ágazattól független, a természetet és a emberi környezetet védő és kincseivel jól gazdálkodó főhatóságra van szükség. Ennek a vezetője, az új környezetgazdálkodási miniszter ne csak egy ágazat érdekeit képviselje, hanem az egész országot, az egész népet szolgálja (A latin minister jelentése szolga ) A környezetgazdálkodási miniszternek legyen joga és kötelessége a természetet, a környezetet érintő ügyekbe még idejében beavatkozni, az előzetes tervezés, a döntés, a szerződése megkötése előtt Legyen minden vállalatnak, intézménynek, hatóságnak a Környezetgazdálkodási Minisztérium alárendelt megbízottja, aki feleljen a természetet, a környezetet érő károkért, illetve a károk megelőzéséért Amíg nem állítják le a környezetromboló beruházásokat, amíg nem gondoskodnak a természet, a környezet hatásos védelméről, addig nem lesz hazánkban közmegegyezés Várjuk a gyors, felelősségteljes döntést Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság (OS)
1989. április 30., vasárnap 18:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|