|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Május 1-jén nyitnak a strandok (2. rész)
|
Az igazgató nehéz megélhetésük okát egyebek között abban látta, hogy az idegenforgalom - bár rendkívüli mértékben kihasználja a főváros gyógyvíz-adottságait - a fürdők fejlesztéséért nem hajlandó áldozni. A Gellért szálló például csupán kétmillió forintot fizet a fürdő használatáért, ez azonban összbevételeinek csak 1 százalékát teszi ki. Az igazgató e helyzetben már azt is sikerként könyvelte el, hogy négy hónapos tárgyalás-sorozat után a térítés 1.5 százalékra emelkedett, jóllehet, a fürdőigazgatóság ennek háromszorosát szerette volna megkapni. A gondok közé sorolta azt is, hogy az SZTK - monopolhelyzete miatt - megteheti, hogy az 1981-es áraknak megfelelően fizet a fürdőigazgatóság szolgáltatásaiért. Az igazgató a létesítmények felújítására, bővítésére a kiutat a külföldi működőtőke bevonásában látta. Ennek egyik első jele a magyar-finn közös beruházásban épülő gyógyszálló, amely hosszú évek után az első vegyesvállalati konstrukcióban készülő szálloda. A nyugati tőkés cégek érdeklődnek a régi, patinás fürdők megújításáról. Ezek között említette a Széchenyi, illetve a Lukács fürdőt. (MTI)
1989. április 27., csütörtök 00:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|