|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Fidesz-nap (2. rész)
|
Forgács Imre (MSZMP) kifejtette, hogy az MSZMP a választásokon azokra számít, akik tárgyilagosan tudják megítélni az elmúlt 30-40 év történelmét. Hozzátette: az MSZMP hátrányos helyzetből indul, hiszen az elmúlt évtizedek hibáiért vállalnia kell a felelősséget. Hangsúlyozta: azoknak a támogatására számítanak, akik konstruktív kibontakozást remélnek a választásoktól és a politikai megújulástól. Utalt arra, hogy az MSZMP komoly tárgyalás-előkészítő fázisban van az Ellenzéki Kerekasztallal, s ezeken a megbeszéléseken kell meghatározni a választások játékszabályait. Ezt követően arról fejtették ki véleményüket a részvevők, hogy végleges vagy közbülső választásokat képzelnek-e el. Forgács Imre szerint a soron következő választásoknak átmenetieknek kell lenniük. Kifejtette: a jelenlegi helyzet nem kellőképp tisztázott ahhoz, hogy a választások szabályai hosszabb távra vonatkozzanak. Az MSZMP úgy tervezi, hogy jelenleg mindenképpen részben megegyezésen, részben versenyen alapuló választásokat tartsanak. Kovács László szerint a választások fő célja: az egypártrendszerből átlépni a többpártrendszerbe. Ahhoz, hogy ez sikeres legyen, működőképes politikai pártokra van szükség. Ám idő kell ahhoz, hogy a pártok erre technikailag felkészüljenek. Magyar Bálint szerint paktumokra épülő köztes választások nem lennének célszerűek. Ugyanilyen fontos, hogy ne jöjjenek létre kettős hatalmi intézmények (például kétkamarás parlament). A kétkamarás parlament felállítását Orbán Viktor is ellenezte. Sikraszállt amellett, hogy jövő tavasszal szabad választásokat tartsanak. S. Hegedűs László elképzelhetőnek tartja, hogy a helyhatósági választásokat már ősszel megrendezzék. Ezt Magyar Bálint vitatta. Rámutatott: a helyi választásokat csak az országgyűlési választások után szabadna megtartani. Hardi Péter is ellenezte a közbülső választásokat. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy országgyűlési választásokat csak működőképes pártok esetén lehet tartani, legkésőbb 1990-ben. A választási programtézisekről szólva Hardi Péter kiemelte: az FKgP által képviselt rétegek időtálló törvényeket várnak. A párt programja megkülönböztetett figyelmet szentel majd a szektorsemlegesség deklarálására. S. Hegedűs László kifejtette: a néppárt programja elsősorban az agrárszektor kérdéseivel, illetőleg a helyi szuverenitáson alapuló önkormányzat megvalósításával kíván foglalkozni. (folyt.köv.)
1989. április 22., szombat 22:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|