 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
 |
Diákkamara alakult Pécsett - Feloszlott a kari KISZ-szervezet
|
1989. április 20., csütörtök - Egységes, független diákszervezet - Hallgatói Kamara - alakult a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem közgazdaságtudományi karán. A szokatlan elnevezést azért választották az alapítók, mert a szakmai kamarákhoz hasonlóan az új szervezetnek is az érdekképviselet és az érdekvédelem az alapfunkciója. Az ország első ilyen jellegű diáktömörülése azután jött létre, hogy a kari KISZ-bizottság és a kari csoportvezetői tanács - a hallgatók akaratának megfelelően - feloszlatta önmagát. Funkcióikat a diákkamara vette át.
Az alapszabály első pontja szerint a kamara ideológiamentes.
Bármelyik hallgató tagja lehet, függetlenül attól, hogy a KISZ-nek,
a FIDESZ-nek vagy más politikai közösségnek, pártnak is tagja.
Politizálni csak akkor és annyiban kiván a szervezet, amennyiben a
felvetett problémák érintik a felsőoktatást. El akarják kerülni,
hogy a politikai mozgalmak szétdarabolják a hallgatóságot, a
többpártrendszer körülményei között atomizálódjék az egyetemi
ifjuság. Végtére is - mondják - az egyetem elsősorban az
oktatás-tanulás és nem a politizálás színtere.
Vállalkozott a kamara arra is, hogy segíti a közgazdász
hallgatók értelmiségivé válását. Úgy ítéli meg ugyanis, hogy a
mostani felsőoktatási rendszer ebből a szempontból kifejezetten
kedvezőtlen. E cél szolgálatában saját újságot alapítanak,
megszervezik az intenzív idegennyelvi oktatást, közvetlen
kapcsolatokat építenek ki külföldi egyetemi hallgatókkal.
Megszerzik, lefordítják és sokszorosítják a nemzetközi szakirodalom
fontos műveit, amelyekhez a jelenlegi körülmények között nem tudnak
hozzájutni.
A kamara legfőbb szerve a közgyűlés, amely félévenként
tanácskozik, de a tagok egyötödének kívánságára soron kívül is
összehívják. A napi munkát a nyolctagú elnökség irányítja.
Munkahelye a KISZ volt irodája. Mivel nem mindenki tagja a
szervezetnek, a közgazdaságtudományi kar egészét érintő ügyekben
,,népgyűlést,, hív össze, és ,,népszavazást,, kezdeményez a kamara.
(MTI)
1989. április 19., szerda 22:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|