|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Románia elítélése - CIOSL szakszervezet
|
Meruk József, az MTI tudósítója jelenti:
Madrid, 1989. április 18. kedd (MTI-TUD) - Románia kormánya ,,diszkriminációt alkalmaz, bebörtönözteti, megvereti, elbocsáttatja, lejárattatja vagy kényszermunkára kötelezi azokat az embereket, akik független szakszervezeti egységeket akarnak létrehozni a hivatalos szakszervezeti központ mellett,,. Ez olvasható a spanyolországi Általános Munkásszövetség (UGT) által közzétett tanulmányban. A spanyol szocialista párti kormányzattal politikailag azonos nézeteket hirdető szakszervezet a CIOSL nemzetközi szakszervezeti központ Romániában járt küldöttségének tapasztalatait hozta nyilvánosságra. A delegációt John Vanderveken főtitkár vezette.
A küldöttség - így a tanulmány - a helyszínen megannyi esetről értesült és azok az emberi jogok romániai megsértését bizonyítják. A Brassó környéki Március 6. elnevezésű fegyvergyárban például nemrégiben hármat letartóztattak abból a 34 munkásból, aki élet- és munkakörülményei megjavításáért emelt szót. A zarnesti gyár nnéhány munkását megverték és elbocsátották, többet közülük megfenyegettek. A CIOSL tanulmánya rávilágít arra is, hogy ,,folyamatos megtorlásoknak vannak kitéve nagy számban azok a brassói dolgozók,, aki részesei voltak az 1987. novemberi sztrájknak és tiltakozó megmozdulásoknak. E forrás azt is feltárja, hogy a brassói hatóságok 1988 januárjában bizonyíthatóan összeállították ,,azoknak a listáját, akiket tömegével bocsátottak el munkahelyükről, és azokét, akiket erőszakkal más megyékbe küldtek dolgozni,,. A Madridban közzétett CIOSL tanulmány idézi a romániai Libertatea szakszervezet követeléseit. Az 1988-ban létrejött szakszervezet a jelenlegi romániai munkatörvénykönyvet reakciósnak és sztálinistának minősíti, annak érvénytelenítését sürgeti, továbbá az elégséges fizetések biztosítása mellett állást foglal a sztrájkjog mellett. Az El Pais című napilap, amely bőségesen ismerteti ezt a tanulmányt felhívja a figyelmet arra, hogy Doina Cornea francia nyelvtanárnőt Romániában a hatóságok zaklatják, amiért Nicolae Ceausescu elnökhöz írott levelében Romániát egy hatalmas börtönhöz hasonlította.+++
1989. április 18., kedd 16:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|