|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Pedagógusok Szakszervezete Elnökségének állásfoglalása
"... megengedhetetlennek tartjuk azt, hogy a központilag
biztosított bérfejlesztés realizálása az önkormányzatok döntésének
függvénye legyen; ennek elkerülése érdekében - 1990-hez hasonlóan -
a költségvetési törvénynek kell a bérintézkedéseket elrendelnie
függetlenül attól, hogy azok a normatívákba beépültek vagy sem.
"
Amerika Hangja, Esti híradó:
Rabár Ferenc lemondása
"... korábban sem nagyon érezhette, hogy olyan nagyon
meghatározó módon jelen lett volna a kormányban, hiszen Matolcsy
állandóan bírálta őt a sajtóban, ráadásul rendszerint azután, hogy a
döntések megszülettek. Beavatkozott olyan dolgokba, amelyek nem
tartoztak rá. Szóval Rabár úr állítólag saját minisztériuma ügyeiben
sem érezhette magát túlzottan kompetensnek.
Az ellentétek persze csak másodsorban személyesek. Az elvi
szembenállást az a hároméves gazdaságpolitikai koncepció generálja,
amelynek meg kellene már régen határoznia az ország működését, de
amelyben egyelőre még nincs kormányegység.
Matolcsy György először a taxisblokád után jelentette ki, hogy
gyorsító programra van szükség, radikális változásokra, az
adórendszer gyors átalakítására, amit Rabár is elfogad, de ő
hosszabb időt szánna erre, a szociálpolitika kiegyenlítő hatásait is
beleszámítva.
Nyilvánvaló tehát, hogy a kormányt megosztó dilemmáról van szó,
és nem két ember vitájáról."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött a KISZ budapesti küldöttgyűlése (1. rész)
|
1989. április 7., péntek - A KISZ közelgő XII. kongresszusának előkészítéseként pénteken megkeződött az ifjúsági szövetség kétnaposra tervezett budapesti küldöttgyűlése. A tanácskozás résztvevői az első napon értékelték a három esztendővel ezelőtti küldöttgyűlésen elfogadott intézkedési terv végrehajtását, és megtárgyalták a pénzügyi ellenőrző bizottság beszámolóját.
A budapestiek úgy tervezik, hogy a KISZ kongresszusát követően, májusban újabb küldöttgyűlést tartanak annak érdekében, hogy megalapozott döntésekre épülve születhessék újjá a fővárosban az ifjúsági mozgalom. A fővárosi KISZ-esek ugyanis úgy vélik: a KISZ megújulása nem köthető egy időponthoz, egy küldöttgyűléshez vagy egy kongresszushoz. Ezek csupán állomások az átalakulási folyamatban, amely akár éveket is igénybe vehet. A KISZ átalakításának eddigi folyamatában a fővárosban mintegy 46 ezren csatlakoztak az egyelőre Baloldali Ifjúsági Társulás nevet viselő budapesti ifjúsági szövetséghez. Küldötteik - több mint kétszázan - vaskos paksamétát kaptak a szervezőktől: a küldöttértekezlet dokumentumait. Talán éppen azért, mert ebben a hagyományos gyakorlat folytatását érzékelték, a budapesti KISZ-esek véleménye - amelyet a küldöttgyűlésen tolmácsoltak - az volt: elég a papírokból, a tagság tartalmi átalakulást kíván. Az olykor indulatos, helyenként szellemes vitában, az esetenként ténybeli tévedéseket tartalmazó vagy az alapvető információk hiányát tükröző felszólalásokban többször megfogalmazódott: világos, érthető, ésszerű és hosszú távra szóló programmal kell mind a KISZ-tagság, mind pedig az ifjúság elé kiállni. Ez az ifjúsági szövetség számára - bárhogyan is hívják a jövőben - létkérdés. Volt, aki annak a véleményének adott hangot, hogy a KISZ átalakítási folyamatában tetten érhető az ,,atyáskodó reformizmus,,, azaz vannak, akik úgy gondolkodnak: még egyszer, utoljára a tagság megkérdezése nélkül döntünk, vezetünk be reformokat... Sokak nevében tette fel kérdéseinek sorozatát egy VI. kerületi küldött a KISZ vezetőinek, közöttük a KISZ KB jelenlévő első titkárának: Milyen vezető az, aki az apparátusát nem tudja színvonalas munkára bírni, és a kongresszusra készülve minden épeszű határidőn túl bocsát vitára feldolgozhatatlan, megvitathatatlan anyagokat? (folyt.köv.)
1989. április 7., péntek 19:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|